Május elejétől nehezebb dolguk lesz az egy útra szóló fuvarlevelekkel manipuláló külföldi fuvarozóknak. Az új szabályok szerint ugyanis minden le és felrakodáskor kezeltetniük kell az engedélyeket, amelyeket eddig csak akkor töltöttek ki a csalók, ha éppen ellenőrizték őket. Az új kormánnyal a fuvarozók egy úgynevezett amnesztia rendeletről akarnak egyezkedni, amely a vétlenül megbüntetett kamionosok bírságainak az elengedéséről szól.
Életbe lép a napokban a hazai fuvarozási piacot a külföldi “trükkös” fuvarozóktól megvédeni hivatott új rendelkezés. Az előírás szerint május elejétől a nem Európai Uniós (EU) országból érkező fuvarozóknak az áruk le és felrakodásának a helyén is kezeltetniük kell a szállítási engedélyeiket. Ezzel a hatóságok azt szeretnék megakadályozni, hogy a külhoni kamionosok ne használhassák fel többször is az egy útra szóló fuvarleveleiket.
Eddig ugyanis a csalók között bevett gyakorlat volt, hogy az “egyutas” fuvarengedélyeket ugyan maguknál hordták, de kitöltetlenül. Végül csak az ellenőrzésekkor használták fel, így azokat több útra is fel lehetett használni. A passzusok kötelező érvényesítése a le és felrakodásakor azonban megszünteti a lehetőséget az ilyen típusú trükközésekre.
Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) főtitkára úgy véli: az intézkedés nyomán a csaló külföldi fuvarozók nagyságrendekkel kevesebb visszaélést tudnak majd elkövetni, így több fuvar jut majd a hazai szállítási vállalkozóknak.
Amint az új kormányzat megalakul, azonnal felvesszük a kapcsolatot vele, hogy mihamarabb megszülethessen az úgynevezett amnesztia rendelet – közölte az MKFE főtitkára. Az új rendelkezés lényege, hogy visszamenőleg kedvező elbírálásban részesülhetnek a vétlenül megbüntetett szállítási vállalkozók. Vagyis azok, akiket nem a bliccelési szándék vezetett, mégis megszegték díjfizetési szabályokat.
A szakember példáként elmondta: voltak gépjárművezetők, akiknek az útdíjszedő rendszer, a HU-GO adott hibás útvonaltervet, s azt követve kerültek bajba. Emellett akadtak olyanok is, akik jegykiadó automata hiányában csak néhány kilométeres úthasználat után tudtak viszonylati jegyet váltani, s emiatt róttak ki rájuk bírságot.
Ugyanebbe a kategóriába tartoznak a különböző forgalomelterelések, vagy éppen a hótorlaszok miatt az előre kifizetett útvonalról letérő szállítási vállalkozók, illetve azok akik elírták a rendszámukat az úthasználatra jogosító jegy kiváltásakor.
Ezek a fuvarozók nem károsították meg szándékosan az államkasszát, csupán a nem tökéletesen működő díjszedési rendszer áldozati – jegyezte meg a főtitkár. Ez javarészt annak a következményei, hogy a 3,5 tonna súly feletti járműveknél tavaly júliusban elindított elektronikus útdíjszedés bevezetése előtt nem volt igazi tesztüzeme a rendszernek.
A következő lépés az lesz – tette hozzá Karmos Gábor – hogy olyan jogszabály módosításokat kezdeményeznek a szakmai érdekvédelmi szervezetek, amelyek lehetővé teszik azt is, hogy az előbbiekhez hasonlóan rajtuk kívülálló okokból a jövőben se büntethessék meg a szállítási vállalkozókat. (Nem kis összegekről van szó, a pótdíjak nagysága a jármű kategóriájától és a bírság befizetésének az elhúzódásától függően 15 ezer forinttól akár 267 ezer forintig is terjedhet. Az útdíj pedig kilométerenkénti 21 forinttól 108 forintig változik.)
Dittel Gábor a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete ( Nit-Hungary) ügyvezető főtitkára további fuvarozói igényeket is sorolt: szeretnék elérni, hogy a szállítmányozási cégek levonhassák az iparűzési adójukból a külföldön kifizetett útdíjakat is, változzon a gépjárművekre kivetett vagyonszerzési illeték beszedési szabálya, és módosítsa kormányzat a gépjárművezető oktatásra vonatkozó előírásokat is.
Az ügyvezető főtitkár arról is beszélt, hogy a fuvarozók tavaly kénytelenek voltak áthárítani a megbízóikra az év közepén drasztikusan megemelt útdíjakat. A megrendelők zöme elfogadta ezeket az áremelkedéseket – tette hozzá. Bár az útdíjak nem változtak, kisebb tarifakorrekciók idén, az év elején is voltak, – jegyezte meg az érdekképviseleti vezető -, például amiatt, hogy januártól jelentős mértékben, esetenként 15-20 százalékkal, drágultak a kötelező gépjármű biztosítási díjak. Ezt a kiadásnövekedést pedig be kellett építeniük a fuvardíjakba.
Az elmúlt évek során bekövetkezett változások alaposan megrostálták a közúti áruszállító cégeket – hívta fel a figyelmet Dittel Gábor. A fuvarozók száma a 2012-es, mintegy 15 ezres szintről 2013 végére 12 ezer körülire csökkent, s elsősorban a kisebbek hagytak fel a tevékenységükkel. Ugyanakkor folytatódott az ágazatban a koncentráció. Míg korábban egy szállítási vállalkozásra 4,2 teherautó jutott, addig mostanra 4,5 lett ugyanez a mutató – mondta el Dittel Gábor.
A tervezettnél több útdíj folyt be
A vártnál is több pénzt zsebelt be tavaly a kormányzat a teherautósok megsarcolásából. Az elmúlt év július elsején a teherautósok számára beindított útdíjfizetési rendszerben a 2013 végéig tervbe vett 75 milliárd forint helyett a díjbevétel 78,9 milliárd forint volt, ami öt százalékkal több a tervezettnél.
A legnagyobb forgalmat október hozta, akkor 14,49 milliárd forintot fizettek az úthasználatáért a teherautósok. (Szezonális okokból mindig az őszi hónapok a legforgalmasabbak az utakon.) Idén 150 milliárd forint a bevételi előirányzat.
Elemzők szerint nem kizárt, hogy ez a célkitűzés is teljesül. Különösen akkor, ha – amint azt korábban tervezték – a tehergépjárművek körében év közben módosítják a díjkategóriákat.
