Duna-stratégia hajós szemmel

0

Közlekedéslogisztikai szempontból el kell kerülnünk, hogy átjáróház legyünk – véli a MAHOSZ elnöke

A Duna fenntartható fejlesztésében érintett tagállamok tavaly májusi ulmi nyilatkozatának eredményeként az Európai Tanács 2009. júniusi ülésén felkérte az Európai Bizottságot egy olyan átfogó európai Duna-stratégia összeállítására, amelynek fõ célja a környezeti, közlekedési, társadalmi-gazdasági és kulturális szempontú fenntartható fejlesztés. A formálódó stratégia alapján kialakuló Duna-régióra várhatóan közös európai fejlesztési és kutatási térségként tekinthetünk a 2014-tõl induló új uniós költségvetési periódusban. Magyarország a stratégia tervezett elfogadása idején az EU soros elnökeként a kérdést kiemelt feladatként kívánja kezelni.

Érdeke, hogy a lehetõ intenzívebben kapcsolódjon be a Duna menti együttmûködésekbe. Különösen fontos a területfejlesztési és a gazdasági kapcsolatok további erõsítése az al-dunai országokkal, mint például Szerbiával, Romániával és Bulgáriával. A Duna és térsége számos fejlesztési lehetõséget rejt magában, ezek Magyarország regionális központi szerepét erõsíthetik, a közlekedést javítják, turisztikai jelentõségét növelik. A uniós Duna-stratégia kialakításáról a közelmúltban nemzeti egyeztetõ konferenciát tartottak, a napokban pedig az Európai Bizottság nemzetközi érdekegyeztetõ fórumot rendezett Budapesten. Az elõbbihez kapcsolódóan két dokumentum is elkészült. Az Országos Környezetvédelmi Tanács állást foglalt a Duna hajózhatóságával kapcsolatosan, az Európai Parlament pedig a Duna-régióra vonatkozó európai stratégiáról. Az eseményeken, valamint a stratégia kidolgozásban a Magyar Hajózási Országos Szövetség (MAHOSZ) képviselõi is aktívan részt vesznek. Ezért Szalma Botond elnököt arra kértük, hogy a témáról hajózási, logisztikai szemmel mondja el véleményét lapunknak. A stratégiával kapcsolatos gondolatait – terjedelmi okokból – a következõkben rövidített formában ismertetjük. „Százévenként egyszer a hajósoknak is lehet szerencséje – kezdte Szalma Botond. – Utoljára ilyen lehetõség a II. világháború elõtt érte a hajóstársadalmat. Most pedig mint az EU 2011-ben soros elnökségét adó ország kénytelenek leszünk a Dunastratégián belül legalább beszélni a hajózásról és a logisztika elõtt álló lehetõségekrõl. A Dunastratégia nem jelentheti a hajózás primátusát, viszont annak a részévé kell válnia.
Minden iparágunk jól jár, ha Budapestet a Duna fõvárosává tesszük. Jó magyar szokás szerint sok a versenyzõ, de nincs tényleges vezetõ. Nem az elsõ az egyenlõk között elvét, hanem a stratégiát hiányolom. Ráadásul ma sem intézményünk és a szakemberek szerint pénzünk sincs. Két-három apró hiba már most is látszik. Az egyik, hogy legalább hat minisztérium munkájának összehangolásából születhet meg a stratégia magyar része – ezt még el kell fogadtatni a többi témában érintett tagállammal is – úgy, hogy nem tudni, három hónap múlva hogyan áll fel a tárcák hálózata. A németek, az osztrákok, de a románok és a bolgárok is elõttünk járnak szervezettségben, lobbierõben. Egészségtelen az is, hogy az elsõ »szakértõi« összejöveteltõl érezhetõ a zöldek »nyomulása«. Majdnem minden a környezetvédelemmel kezdõdik. Ez – a tényleges környezetvédõket bevonva a munkába – még jól is alakulhatna, de egyelõre a zöldszervezetek csak arra képesek, hogy azt mondják, ez sem jó, az sem jó, mindegy, hogy atomerõmûrõl, halászatról, vízlépcsõrõl, csatornázásról vagy erdészetrõl legyen szó. Az egyik legnagyobb hiba pedig az, hogy az ország nem rendelkezik közép- és hosszú távra gazdasági, illetve közlekedési koncepcióval. Miért kell a Dunához nyúlnunk? Nem erõsorrendben, a következõk miatt: ivóvízkészlet és -gazdálkodás, árvízvédelem, talajvízrendszerek, öntözés, mezõgazdaság, ipar (áramtermelés is!), környezetvédelem, oktatás, turizmus, hajózás, hajóépítés, kikötõi és multimodális logisztika. A Texas (USA) állambeli közlekedési kutatóintézet egyik anyagának elején szerepel: a vízi utak Amerikáért dolgoznak. Egy kis plágiummal élve: a Duna Európáért dolgozik. Kicsit cifrázva: a Duna–Majna–Rajna víziút-rendszer ugyan ezt teszi, tekinthetjük úgy, hogy ez Európa gerince. Talán ha használnánk is! Közlekedéslogisztikai szempontból el kell kerülnünk azt, hogy tényleges tranzitország, vagyis átjáróház legyünk. Ha sikeresen megépítjük az országot keresztbekasul átszelõ autópályákat, gyorsvasútvonalakat, akkor azt fogjuk észrevenni, hogy 10 euróért a kamionok még tankolni sem állnak meg, a külföldi irányvonatok – idegen mozdonyokkal és személyzettel – lassítás nélkül hagyják el az országot. Mivel árumegállítási jog a középkorban létezett, nekünk hozzáadott értékkel és szolgáltatásokkal kell itt tartanunk vagy ide irányítanunk az árufolyamokat. Ebbe logisztikai szempontból bele kell tartozni a széles vasúti nyomtáv Dunáig történõ meghosszabbításának, az ésszerû kikötõfejlesztésnek, a hajózási vállalkozások, a hajógyártás újraszervezésének, valamint a logisztikai szolgáltatók segítésének is. Ezen belül is a kisés közepes vállalkozások tényleges támogatásának kell elsõbbséget kapnia. Idetartozik még az átgondolt és ténylegesen bevezetett szabályozási környezet és eszközrendszerek (a tranzit-, az úthasználati és a pályahasználati díjak) is. A közlekedési, logisztikai beruházások, zöldrendszerek és az energiatakarékosságba fektetendõ intelligens beruházások munkahelyeket generálnak. Ezek nélkül nem indul el a gazdaság tényleges fejlõdése. Ha pedig az energiatermelést vesszük alapul, akkor a bejövõ oldalon a víz mint a legolcsóbb alapanyag szerepel, szemben a fosszilis energiákkal, illetve az atomerõmûvek fûtõelemeivel. A vízenergia hasznosítása után sem atomhulladék, sem salak nem képzõdik. A Duna-stratégia nem magyar és nem hajózási stratégia, hanem a Duna melletti országok által kidolgozott közös európai stratégia. Ha nem adunk hozzá megvalósítható ötleteket, szellemi tõkét, csak az aláírási ceremóniát fogják nálunk tartani, a tényleges szerepet átveszik mások. Ezt nem kellene hagynunk” – véli a MAHOSZ elnöke.

Megosztás

Szóljon hozzá

IRATKOZZON FEL HÍRLEVELÜNKRE!
PGlmcmFtZSBzcmM9Ii8vd3d3LmZhY2Vib29rLmNvbS9wbHVnaW5zL2xpa2Vib3gucGhwP2hyZWY9aHR0cHMlM0ElMkYlMkZ3d3cuZmFjZWJvb2suY29tJTJGbG9naXN6dGlrYSZhbXA7d2lkdGg9NDg5JmFtcDtoZWlnaHQ9MjU4JmFtcDtjb2xvcnNjaGVtZT1kYXJrJmFtcDtzaG93X2ZhY2VzPXRydWUmYW1wO2hlYWRlcj1mYWxzZSZhbXA7c3RyZWFtPWZhbHNlJmFtcDtzaG93X2JvcmRlcj1mYWxzZSIgc2Nyb2xsaW5nPSJubyIgZnJhbWVib3JkZXI9IjAiIHN0eWxlPSJib3JkZXI6bm9uZTsgb3ZlcmZsb3c6aGlkZGVuOyB3aWR0aDo0ODlweDsgaGVpZ2h0OjI1OHB4OyIgYWxsb3dUcmFuc3BhcmVuY3k9InRydWUiPjwvaWZyYW1lPg==
CSATLAKOZZ HOZZÁNK FACEBOOKON IS!
A sorozat támogatója a:
PGlmcmFtZSBzcmM9Ii8vd3d3LmZhY2Vib29rLmNvbS9wbHVnaW5zL2xpa2Vib3gucGhwP2hyZWY9aHR0cHMlM0ElMkYlMkZ3d3cuZmFjZWJvb2suY29tJTJGbG9naXN6dGlrYSZhbXA7d2lkdGg9MzAwJmFtcDtoZWlnaHQ9MjkwJmFtcDtjb2xvcnNjaGVtZT1saWdodCZhbXA7c2hvd19mYWNlcz10cnVlJmFtcDtoZWFkZXI9dHJ1ZSZhbXA7c3RyZWFtPWZhbHNlJmFtcDtzaG93X2JvcmRlcj10cnVlIiBzY3JvbGxpbmc9Im5vIiBmcmFtZWJvcmRlcj0iMCIgc3R5bGU9ImJvcmRlcjpub25lOyBvdmVyZmxvdzpoaWRkZW47IHdpZHRoOjMwMHB4OyBoZWlnaHQ6MjkwcHg7IiBhbGxvd1RyYW5zcGFyZW5jeT0idHJ1ZSI+PC9pZnJhbWU+
PGlmcmFtZSBzcmM9Ii8vd3d3LmZhY2Vib29rLmNvbS9wbHVnaW5zL2xpa2Vib3gucGhwP2hyZWY9aHR0cHMlM0ElMkYlMkZ3d3cuZmFjZWJvb2suY29tJTJGbG9naXN6dGlrYSZhbXA7d2lkdGg9MzUwJmFtcDtoZWlnaHQ9MjkwJmFtcDtjb2xvcnNjaGVtZT1saWdodCZhbXA7c2hvd19mYWNlcz10cnVlJmFtcDtoZWFkZXI9dHJ1ZSZhbXA7c3RyZWFtPWZhbHNlJmFtcDtzaG93X2JvcmRlcj10cnVlIiBzY3JvbGxpbmc9Im5vIiBmcmFtZWJvcmRlcj0iMCIgc3R5bGU9ImJvcmRlcjpub25lOyBvdmVyZmxvdzpoaWRkZW47IHdpZHRoOjM1MHB4OyBoZWlnaHQ6MjkwcHg7IiBhbGxvd1RyYW5zcGFyZW5jeT0idHJ1ZSI+PC9pZnJhbWU+
PGlmcmFtZSBzcmM9Ii8vd3d3LmZhY2Vib29rLmNvbS9wbHVnaW5zL2xpa2Vib3gucGhwP2hyZWY9aHR0cHMlM0ElMkYlMkZ3d3cuZmFjZWJvb2suY29tJTJGbG9naXN6dGlrYSZ3aWR0aD02NTAmaGVpZ2h0PTI1OCZjb2xvcnNjaGVtZT1saWdodCZzaG93X2ZhY2VzPXRydWUmaGVhZGVyPWZhbHNlJnN0cmVhbT1mYWxzZSZzaG93X2JvcmRlcj10cnVlIiBzY3JvbGxpbmc9Im5vIiBmcmFtZWJvcmRlcj0iMCIgc3R5bGU9ImJvcmRlcjpub25lOyBvdmVyZmxvdzpoaWRkZW47IHdpZHRoOjY1MHB4OyBoZWlnaHQ6MjU4cHg7IiBhbGxvd1RyYW5zcGFyZW5jeT0idHJ1ZSI+PC9pZnJhbWU+
Csatlakozz hozzánk Facebook-on is!