A postaliberalizációs törvény az ötven grammnál kisebb súlyú küldemények körét érinti, jövőre lép életbe.A jövő évben kezdődő liberalizáció a Magyar Posta bevételeinek 30 százalékát érinti, ám épp ez a piacra kerülő terület adta eddig a társaság forgalmának közel felét. A Posta mindent megtesz, hogy talpon maradjon a versenyben: újságot kézbesít, e-állampapírt és hibrid leveleket forgalmaz, és alkalmazottai akár mérőállást is leolvashatnak – derült ki a társaság szerdai sajtóreggelijén.
A postaliberalizációs törvény az ötven grammnál kisebb súlyú küldemények körét érinti – ide sorolható a postai levélforgalom zöme. Számlák, reklámanyagok, üzleti és lakossági küldemények alkotják azt szegmenst, amiért jövő év elejétől ringbe szállnak a különböző postai társaságok. A Magyar Posta Zrt.-nek ugyanakkor volt ideje felkészülni a versenyre: ‘az elmúlt egy évben lebonyolító szervezetből valódi kereskedelmi vállalattá alakultunk, és ezt az üzleti alapú szemléletet átadtuk munkatársainknak is’ – fogalmazott a sajtóeseményen Geszti László, a társaság vezérigazgató-helyettese.
A cikk a Facebook ablak után folytatódik, csatlakozz Te is közösségünkhöz!
Geszti szerint a Posta forgalmának 70 százaléka eddig is a szabadpiacon futott, a nyitás már csak ezért sem érte őket váratlanul. A monopolhelyzet megszűnésével kieső bevételeket a társaság új szolgáltatások sorával pótolná: a Magyar Posta komolyan nyitott a net és az elektronikus levélforgalom, illetve az e-kereskedelem felé. Budaörsön korszerűsítették a már meglévő elektronikus posta központot, ami így a kézbesítőkre és azok területére szabva csoportosítja a leveleket. Mint Varga Dezső, a társaság üzleti vezérigazgató-helyettese elmondta, a Liszt Ferenc reptéren már üzemel egy küldeményrendszerező központ, nagyban segítve a helyi logisztikát.
‘A csomagkézbesítést azzal is egyszerűsítjük, hogy éjjel-nappal elérhető felvevő telepeket nyitunk, a postahelyeken pedig szélesebb internet-elérhetőséget adunk, hogy az ügyfelek akár elektronikusan is intézhessék számlaügyeiket; emellett csomagküldő szolgáltatásunkkal megjelenünk a nagy aukciós portálok, mint például a Vatera oldalain ‘ – részletezte a fejlesztéseket Varga. A társaság vezetősége szerint a szolgáltatásbővítéssel akár 40 százalékkal megnövelhetik csomagküldő a kapacitást.
A Posta más módon is nyitna a netes ügyintézés felé: lehetővé teszik például az e-előjegyzést, hogy a regisztrálók soron kívül intézhessék ügyeiket a kiválasztott hivatalban; a társaság emellett hibrid leveleket forgalmazna – ez azt jelenti, hogy igény szerint elektronikus vagy nyomtatott formába rendezik a beérkező üzeneteket. Erre ott lehet szükség, ahol nincs vagy nehezen elérhető az internet.
Szintén komoly ‘e-újítás’ az elektronikus állampapír árusítása, a már meglévő papírformátum mellett – ahogy erről Bakati Gábor, a Magyar Posta pénzforgalmi vezérigazgató-helyettese beszámolt.
A papír alapú számlázásban a Posta – a klasszikus sárga csekk mellett – két új színt is bevezetett: az újra elhasznált papírból készült fehér csekket a nagy cégek használhatják belső számlaügyeik intézéséhez, a rózsaszín pénzes csekket pedig akár egy óra leforgása alatt kézbesíthetik. Utóbbival 5 egyébként ezer és 200 ezer forint közötti összeget lehetne átutalni.
A társaság egyúttal több évtizedes hagyományhoz tért vissza, amikor újra beszállt a lapkézbesítők körébe: októbertől már ők szállítják ki a Magyar Nemzetet, s mint azt Geszti László munkatársunknak elmondta, megegyeztek a Sanoma lapkiadóval is. ‘Minden számításba jövő lapkiadóval felvettük a kapcsolatot, és hamarosan újabb megállapodásokat is köthetünk’ – vélekedett Geszti.
Ami az alkalmazottakat illeti, a Posta a kereskedelmi szemlélet jegyében új munkakörökkel látná el őket a meglévők mellett; így előfordulhat, hogy a postás egy füst alatt rögzíti majd a gázóra mérőállását is. A postahelyeken azonban plusz feladatként jó ideje árulnak biztosítást, sőt, sorsjegyeket, s az is tény, hogy a Posta inkább csökkenteni, mint növelni szeretné a dolgozók létszámát. Az OrientPress kérdésére – nem tartanak a munkatársak túlterhelésétől – Geszti László értetlenségét fejezte ki. Szerinte a kereskedelmi jellegű munka megkívánja, hogy egy dolgozó több feladatkört is ellásson, a teljesítményarányos bérezés pedig elégséges motiváló erőnek számít.
A társaság bevételein egyébként nem lendített sokat a postai dolgozók kampánymunkája: Geszti elmondása szerint ez néhány százalékos plusz bevételt jelent, ám a cégnek erre is szüksége van.
Bár hamarosan kitör a szabad piac, a társaság néhány szempontból továbbra is kedvezményezett helyzetet élvez: övék maradt a bélyegkibocsátás és a a hatósági levelek kézbesítésének joga; emellett a postaliberalizációs törvény – a uniós direktíváknak megfelelően – Magyar Postát jelölte ki egyetemes szolgáltatónak, egészen 2020-ig. Ez azt is jelenti, hogy a hálózat fenntartásához szükséges többletköltségeket a Posta és konkurensei együtt fizetik majd, egy januárban létrejövő kompenzációs alapba. Az OrientPress arról is kérdezte Varga Dezső üzleti vezérigazgató helyettest, hogy hálózatukat más cégek is használhatják-e majd: Varga el tud képzelni ilyen üzleti alapú együttműködést – így a kisebb cégek is bérbe vehetnék a Posta 3200 települést lefedő hálózatát.
Rajnai Attila, a társaság gazdasági vezérigazgató-helyettese arról számolt be, hogy a Magyar Posta évek óta eredményesen gazdálkodik, működéséhez pedig egyáltalán nem használ központi költségvetési forrásokat – így fejlesztéseit is saját maga állja.
Kérdésre válaszolva Rajnai megerősítette, hogy a Magyar Posta az egyik tulajdonos a negyedik mobilszolgáltatóban, az MPVI Zrt.-ben. A cég önállóan működik, és a MPVI közgyűlésén döntenek majd a tulajdonosok a jövőbeni helyzetről – tette hozzá a gazdasági vezető, mikor egy újságíró arról érdeklődött: mit tesznek, ha az állam valóban kiszáll az MPVI-ből. (Koncz Tamás / OrientPress Hírügynökség)