A szállítmányozásra szakosodott bûnözõk mindent bevetnek és bármit megtesznek azért, hogy rátehessék a kezüket a kiszemelt kamionra és a szállított értékekre.
A gazdasági válság hatására a szállítmányozási bûncselekmények száma tovább nõtt, és ez komoly kihívást jelent a nemzetközi ellátási láncokon fuvarozott termékek tulajdonosainak. Õk sem ülnek azonban tétlenül – derült ki a Transported Asset Protection Association (TAPA, a Szállítmányozott Vagyontárgyak Védszövetsége) közelmúltban Budapesten tartott idei évzáró konferenciáján.
A leggyengébb láncszem mindig a szállítmányozási útvonal A és B pont között. Az árunak, amely – bármirõl legyen is szó – nagy mennyiségben jelentõs értéket képvisel, el kell jutnia az értékesítés helyére. A raktárakat szigorúan õrzi a kamerákkal, riasztókkal és fegyverekkel felvértezett biztonsági személyzet. A teherautó ponyvája azonban korántsem nyújt biztos védelmet a bûnözõk ellen, és a kamionsofõr magányossága egyben kiszolgáltatottsága is. A témában hazánk is érintett. Egyrészt számos multinacionális nagyvállalat mûködtet nálunk gyártóbázist, másrészt az országban fontos szállítmányozási tranzitútvonalak vannak. A magyar bûnüldözõ szervek jól ismerik a problémát, de a hazai bûnözõk egy lépéssel elõrébb járnak. Õk már szoros együttmûködésben tevékenykednek a szállítmányozásra szakosodott nemzetközi bûnbandákkal. Papp Róbert, a DHL Supply Chain magyarországi biztonsági igazgatója szerint azok a bûnszervezetek, amelyek a bûncselekmények eme fajtájára álltak rá, nagyon jó kapcsolatokkal, kommunikációs eszközökkel, nagy teljesítményû gépkocsikkal és módfelett jó „motivációs” rendszerrel rendelkeznek. A feketepiacon megszerzett jövedelem pedig azonnal mozdítható tõkét, így jelentõs hatalmat jelent számukra. „Ezek a csoportok mindig egy lépéssel elõttünk járnak, ezért az egyetlen lehetõségünk az összefogás” – fogalmazott a szakember. A TAPA az eszmecserén és kapcsolatépítésen kívül számos szolgáltatást is nyújt tagjainak. Ilyen például az IIS (Incident Information Service – Incidens-információs Szolgálat) vagy a közös (összeurópai) szállítmányozási bûntérkép, ezekkel hatékonyan felismerhetõk és megelõzhetõk a kamionok elleni támadások.
A szervezet – köszönhetõen a nemzetközi és állami bûnüldözõ szervekkel ápolt szoros kapcsolatának is – eredményesen veszi fel a harcot a szervezett bûnözõi csoportokkal, amelyek tevékenysége nem ismer határokat, földrajzi értelemben sem. A nemzetközi bûnözéssel szemben csak szervezetten lehet fellépni, hiszen lehet, hogy az Angliában ellopott kamion vagy eltulajdonított áru éppen Litvániában bukkan elõ és kerül a feketepiacra. A szállítmányozással kapcsolatos bûncselekményekbõl származó veszteségek illusztrálására Gál László, az OS Security ügyvezetõ igazgatója elmondta, hogy míg egy eredményes bankrablás vagy ATM-lopás a legrosszabb esetben is csak 10-20 millió forint kárt okozhat, addig csupán egy-két raklapnyi eltulajdonított mobiltelefon már százmilliós veszteséget jelent a tulajdonosának. A bûnözõk rizikója is kisebb, hiszen az objektumokat 24 órában õrzik, de milliárdok gurulnak napi rendszerességgel Európa közútjain szinte védtelenül. A TAPA, felismerve az ellátási láncokat fenyegetõ problémát, olyan protokollokat és módszereket fejlesztett ki, amelyek megnehezítik a bûnözõk dolgát. A tagok, gyártók és szállítmányozók mellett számos vállalkozás van, amely a szervezet céljaival egyetértésben kínál megoldásokat a védekezéshez. A TAPA egyetlen magyar tagja, a Sectran Kft. logisztikabiztonsági megoldását javasolja a hatékonyság növeléséhez. Muray Melinda ügyvezetõ igazgató a megelõzés mellett teszi le a voksát. Elmondta, hogy a Driver Identification Database egy olyan rendszer, amelybe csak „tiszta” sofõrök kerülhetnek be. Szólt arról is, hogy a gyártók és logisztikai cégek igénye nõttönnõ a megbízható munkaerõ iránt, mert sajnos az esetek többségében nemcsak a füles jön bentrõl, hanem az elkövetõ maga is bennfentes.