Megjelent a 2015. évi I. törvény az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvénynek az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerrel összefüggő módosítása.
Első alkalommal március 11-től kell kockázati biztosítékot nyújtaniuk az erre kötelezett, kockázatos termékeket fuvarozó vállalkozásoknak. Ellenben azok a vállalkozások, amelyek szerepelnek a NAV köztartozásmentes adózói adatbázisában, mentesülnek a kockázati biztosíték fizetésének kötelezettsége alól – egyebek mellett ezt tartalmazzák az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszerrel (ekáer) összefüggő jogszabályok, amelyek vasárnap lépnek hatályba.
A fő változás, hogy vasárnaptól a részletszabályokat az adózás rendjéről szóló törvény helyett minisztériumi rendelet tartalmazza.
A módosításról, illetve az EKÁER működéséről szóló oldalait a Magyar Közlönynek itt tekintheti meg:
Magyar_Kozlony_EKAER
Az NGM rendelet megtartotta az EKAER rendszer koncepcióját, tehát 2015. március 1-jétől nem lép hatályba olyan változtatás, amely felkészülési időt igényelne. A vasárnaptól érvényes új rendelkezések a korábbi szabályok egyértelművé tételét célozzák. Továbbá ezen időponttól bővülnek az EKAER hatálya alá nem tartozó tevékenységek. A rendelet kihirdetése és hatályba lépése közötti rövid idő miatt nem fogja hátrány érni a vállalkozásokat.
Az EKAER működéséről szóló rendeletből több szabály is későbbi időpontban lép hatályba. Így a kockázati biztosítékadásra vonatkozó kötelezettség és az erre vonatkozó szabályok 2015. március 11-étől, az informatikai fejlesztést igénylő rendelkezések pedig 2015. április 1-jétől, illetve 2015. június 1-jétől hatályosak.
Az alapvető szabály nem változik a módosított törvényben: minden útdíjköteles – 3,5 tonna össztömeget meghaladó – járművel történő fuvarozás feltétele az, hogy a fuvarozó rendelkezzen ekáer-számmal. Márciustól a nemzetgazdasági miniszter végrehajtási rendelete tartalmazza azokat az eseteket, amelyekben akkor is az ekáer alá tartozik a szállítás, ha nem útdíjköteles járművel végzik azt. Az ilyen jármű össztömege nem haladhatja meg a 3,5 tonnát.
A végrehajtási rendelet szerint az Európai Unió más tagállamából Magyarországra, akár innen külföldre, továbbá belföldön belül is csak ekáer-számmal lehet fuvarozni útdíjköteles járművel. Az ekáer-számot az exportáló feladónak, import terméknél a magyar címzettnek, belföldi fuvarozásnál pedig szintén a feladónak kell megkérnie. A számhoz az ügyfélkapun történő regisztrációval megszerzett felhasználónévvel és jelszóval lehet hozzájutni. Minden szám egy fuvart takar.
Mentesül az ekáer-szám megkérése alól a 20 kilométeren belüli szállítást végző fuvarozó. Ehhez egy évre szóló egyedi mentesítést kell kérnie, amelyet a lejáratát megelőzően, legfeljebb 90 nappal lehet meghosszabbítatni. Nem tartozik az ekáer hatálya alá – egyebek mellett – az alkoholtermék, a sör, a bor, a pezsgő, a dohánygyártmány, az ásványolajtermék, a bioetanol, a biodízel, az E85, a hulladékok – beleértve a fémhulladékot is – valamint a postán szállított termék sem. A biztosítéknak folyamatosan el kell érnie a bejelentést megelőző 45 napban szállított kockázatos termékek együttes, áfa nélkül számított ellenértékének 15 százalékát.
1 hozzászólás
Egy kicsit pontosítanék: az ekaer-rendelet szerint nem kell minden útdíjköteles szállítást bejelenteni (még),
“csak” HU-EU, EU-HU viszonylatokat a mentességen túl, belföldön pedig “csak” az első belföldi áfaköteles termékértékesítés esetén kell, amennyiben az nem végfelhasználó részére történik.
Valamint az ekaer-szám igénylés nem a fuvarozóra vonatkozik, hanem a fuvaroztatókra, akik értékesítenek, vásárolnak, szállítanak HU-EU, EU-HU viszonylatban.
Bár nem tiltják már, hogy valóban minden fuvart bejelenthessünk.