Az Orienter Intermodális Logisztikai Központ egyike a három európai vasúti csomópontnak, ahol
a széles és a normál nyomtávú hálózat találkozik, ezáltal a kelet-nyugati kereskedelem egyik
fontos stratégiai helyszíne. A 3,5 milliárd forint összköltségű, 160 hektáros, Fényeslitke-komorói
kiemelt állami beruházás, 1,7 milliárd forintos Uniós- és állami támogatás segítségével valósult
meg, és 2011 tavaszán fejeződött be.
Átadása alkalmából nemzetközi sajtókonferencián értékelték az Orienter Intermodális Logisztikai
Központ jövőbeni szerepét kormányzati, logisztikai és iparkamarai vezetők. Az eseményen többek
között szó esett Magyarország részvételéről a Kelet és Nyugat közötti gazdasági-kereskedelmi
kapcsolatokban, az Európai Unió, valamint Kína és Oroszország közötti stratégiai partnerség
megerősítésében, valamint a logisztikai központnak, az ukrán-magyar gazdasági-kereskedelmi
kapcsolatokban betöltött szerepéről.
Magyarország híd szerepe az Európai Unió és keleti stratégiai partnerei között
Ilenczfalvi-Szász Gábor, a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. vezérigazgatója szerint Magyarország
területe ugyan Európa összterületének csupán 1 százalékát teszi ki, azonban az itt található
infrastruktúra kihasználtságának aránya ennél sokkal intenzívebb, tekintve az ország tranzit
helyzetét. A vezérigazgató beszédében kiemelte, hogy kedvező gazdaságföldrajzi elhelyezkedésünk,
közlekedési infrastruktúránk, valamint külgazdasági stratégiánk alapján Magyarország
fontos híd-szerepet tölthet be az Európai Unió és keleti stratégiai partnerei közötti kapcsolatok
fejlődésében.
Az Orienter Intermodális Logisztikai Központ jövőbeni lehetőségeivel kapcsolatban Ilenczfalvi-
Szász Gábor elmondta: „A földrajzi elhelyezkedés előnyei csak akkor érvényesíthetők, ha a
tranzitforgalom egy részét megfelelő közlekedési és szállítási hálózatok, csomópontok, valamint
azokra telepített intermodális és multifunkcionális logisztikai központok, illetve kapcsolódó ipari
parkok birtokában képesek vagyunk megállítani és hozzáadott értéket biztosítani.”
Javuló versenyképesség, bővülő foglalkoztatottság
Dr. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára hozzászólásában kifejtette,
hogy a logisztikai központ beruházása alapvetően gazdaságfejlesztési, és ezen keresztül általános
térségfejlesztési célokat is magában foglal. Értékelése szerint társadalmi és gazdasági
szempontból a záhonyi térség hazánk kevésbé fejlett területei közé tartozik, versenyképessége
alacsony, és miután saját erőből nem képes megállítani a kedvezőtlen folyamatokat, a foglalkoztatás
tekintetében is súlyos gondokkal küzd.
A projekt összességében tehát a térség gazdasági versenyképességének növelését és a foglalkoztatás
bővülését célozza, stratégiájában pedig a meglévő gazdaság- és közlekedés-földrajzi potenciálra
alapozva a tőkevonzó képesség növelését és barnamezős területek hasznosítást tűzte ki
célul, – jelentette ki az államtitkár, majd hozzátette, – a működő tőke beáramlásával a térségben
jelentős foglalkoztatók jelennek meg, a közvetett gazdasági hatásokon keresztül pedig a tágabb
térség versenyképessége is javul.
Az Orienter szerepe Magyarország keleti irányú gazdasági-kereskedelmi kapcsolataiban
Dr. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület elnöke, előadásában a megfelelő színvonalú áruszállítás
és logisztika jelentőségét hangsúlyozta, Magyarország és keleti partnerei közötti gazdasági
és kereskedelmi kapcsolataiban. Mint elmondta, geopolitikai helyzetéből adódóan Magyarország
intenzív bel- és külkereskedelmi tevékenységet végez, valamint jelentős tranzit terhet visel,
az áruk szállítási intenzitása nagy. Az áruszállítás-logisztika hatékonysága ugyanakkor erősen
kihat az egész nemzetgazdaság teljesítményére.
Előadásában az MLE Elnöke kiemelte, hogy a térség az Európai Unió keleti határa, egyben a
volt Szovjetunióban kiépített, úgynevezett széles nyomtávolságú, és az Európában használt, normál
nyomtávúnak nevezett vasutak kapcsolódási, és így természetszerűleg árumegállító pontja.
Álláspontja szerint: „a két nyomtáv találkozásánál fekvő terület kiválóan alkalmas a nagytávolságú
szállítási feladatokon túl ipari és logisztikai vállalkozások letelepedésére, valamint az egyre
erősödő kelet-európai befektetői szándékok miatt is előnyös térségnek számít, ugyanis a beszállított
nyersanyagok feldolgozása után, az előállított áruk, mint EU-s termékek tálalhatnak vevőre,
az azokra érvényes vámszabályozásnak megfelelően.”
A sajtókonferencián elhangzott még, hogy nemzetközi árufuvarozási szakértők szerint Magyarországon
2020-ig 80, de akár 150 százalékos növekedés is várható a vasúti átkelőhelyek áruforgalmának
alakulásában. Az előadók ennek fi gyelembevételével stratégiai célként jelölték meg, hogy
a térség a meglévő alapokat felhasználva felfejlődjön ehhez az ambiciózus jövőképhez, valamint,
hogy olyan infrastrukturális környezet kialakítására kerüljön sor, amely vonzza és támogatja a
logisztikai ipar letelepülését, ezzel is kihasználva az európai szállítási útvonalak kedvező elhelyezkedését.
Sajtókapcsolat: