A felsőfokú képzésben tanulók legfőbb motivációja a fizetés, kétharmaduk menne külföldre – derül ki a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) felméréséből.
A válaszadók átlagéletkora valamivel több, mint 24 év volt. A legtöbben – a válaszolók közel fele – hosszabb időre, néhány évre vállalna munkát a határainkon túl. VG-összeállítás Az MLBKT kérdéseire összesen 87 felsőoktatási keretek között logisztikát tanuló főiskolás és egyetemista válaszolt jövőbeni terveiről. A fiatalok körében a legnépszerűbb célországok Németország, Ausztria, az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok és Svájc. A fő motiváció pedig a fizetésen és az életszínvonalon kívül a nyelvtanulás és a kiszámíthatóbb, tervezhetőbb jövőkép volt. A válaszadóknak csupán 18 százaléka mondott határozott nemet a külföldi munkavállalásra, míg nem tudta 14 százalék. A fiatalok kommentárjaikban egyebek között azt írják, hogy a keleti országrészben különösen nehéz elhelyezkedni, a fizetések pedig közel sincsenek kielégítő szinten. Az eddigi kormányaink munkahelyteremtő tervei többnyire csak tervek maradtak, a kkv szektorba történő elhelyezkedés is problémás, hiszen a magas adók, a jelentős adminisztrációs kötelezettségek, szigorú jogi szabályozás és a bürokrácia mind hozzájárulnak a szektor működésének ellehetetlenüléséhez. A multinacionális vállalatok fizetései pedig a régióhoz, illetve Nyugat-Európához viszonyítva jóval alacsonyabbak, ezért jobban megéri külföldön “multi- katonáskodni”, ahol nagy az igény a szakképzett diplomás agilis munkaerőre.
Olyan is akadt, aki csak abban az esetben dolgozna külföldön, ha a vállalata kiküldi egy rövidebb munkára. Volt aki a migrációs szándék ilyen mértékű növekedését nem tartja véletlennek, és ennek elsődleges okát a növekvő diplomás munkanélküliségben látja. Egy másik válaszadó szerint el kell különíteni az országot elhagyni vágyókat a ténylegesen elhagyóktól, mert a nyelvtudás hiánya (ami a jelen közép- és felsőfokú oktatás igen nagy problémája) sokakat vissza fog tartani a nagyravágyó terveiktől. Érdemesnek tartaná megvizsgálni a régió vonzását is, mondván logisztikai szakmai szempontból is érdekes lehet az összefüggés. Külföldön logisztikusként kihívóbb, változatosabb feladatokkal találkozhatnak, mint itthon – fogalmazott az egyik fiatal -, de pályakezdőként számára nem ez az elsődleges szempont. Néhány év munkatapasztalat után viszont már fontos lenne, hogy megismerjék másutt hogyan működnek a folyamatok. Van aki szerint az is probléma, hogy itt nincs túl sok munka a szakmájukban, nem tudják, hogy mit nyújt egy Corvinuson szerzett diploma, semmibe veszik a tapasztalataikat. Egyikük úgy gondolja, hogy alapvetően elkülöníthető azok csoportja, akik kényszerből távoznak külföldre a diploma megszerzése után azonnal, vagy néhány éven belül. Ide tartoznak többek között azok az orvosok, akik szakterületüknél fogva nem számíthatnak olyan szintű megélhetésre, hogy el tudják kezdeni az életüket, szülői segítség nélkül családot alapíthassanak. Emellett a csoport mellett pedig vannak olyanok, akiket a külföldi ösztöndíjak, egyetemek, lehetőségek csábítanak el.
A gazdasági területen végzettekre inkább ezeket a motivációkat tartja jellemzőnek, szerinte nem a puszta megélhetés ösztönzi őket. Emlékeztetett arra is, hogy ennek a csoportnak a jelenléte nem csak Magyarországra jellemző, a német PhD-hallgatók egyharmada például szintén külföldön kutat tovább. Ezért hasznosnak tartaná megbecsülni, mennyire kényszerből távoznak a fiatalok az országból, hiszen ők azok, akiket különböző állami ösztönzőkkel itthon lehet(ne) tartani. Míg a külföldi karrierlehetőségek miatt, vagy kalandvágyból elköltözők egy természetes folyamat részét képezik. Az előbbi gondolatokkal összecsengenek azé a fiatalé, aki azt írta, ha az itthoni gazdasági körülmények javulni fognak, illetve, ha megfelelően jövedelmező állást talál Magyarországon, amivel fenntartható a maga, és családja számára egy megfelelő életszínvonal, akkor szívesebben élne itthon. Szerinte megfelelő hozzáállással külföldön hamarabb teremthető meg az elvárt egzisztencia, ahhoz, hogy az ember családot alapítson. Még néhány a vélemények közül. Nem kell hasra esni a nyugattól. Sajnálatos módon ma Magyarország területén a fiatal pályakezdők csak akkor találnak maguknak “jól ” fizető munkahelyet, ha jó helyre születettek vagy jól kiépített kapcsolatrendszerrel rendelkeznek a családtagjaik. A “megszorítás” gyakoribb szó, mint a “növekedés, fejlődés”, ami egyetlen dologra motivál, a kivándorlásra. Ugyanezzel a tudással, és kevesebb munkaórával külföldön sokkal jobb életszínvonalat lehet fenntartani, és jobban biztonságban érzi magát az ember. probléma, hogy aki kimegy külföldre, ott másodrangúnak számít, a diplomáját gyakran nem ismerik el, míg hazatérve sznob külföldinek titulálják.
