A 2007-ben készült és a 2008-ban a kormány által tárgyalt logisztikai stratégia nyomán született logisztikai akcióterv elvesztette aktualitását – mondta Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke a szervezet XVI. fórumán.
Ezért a Logisztikai Egyeztetõ Fórum (LEF) szerint érdemes a stratégiát újragondolni, és Baross Gábor-terv néven elkezdte kidolgozását. Doór Zoltán úgy véli, hogy a 2008 szeptemberét követõ három és fél év után már nem érdemes válságról beszélnünk, de azt tudomásul kell vennünk, hogy semmi sem lesz úgy, mint ahogy korábban volt. Manapság sok minden változik a világban, a világgazdaságban, így hazánkban, a társadalomban és a gazdaságban egyaránt, és ezek mind hatással vannak a logisztikára is. A magyarországi logisztikai ipar GDP-részesedése óriási tartalékokat rejt a szakma és az ország számára – fogalmazott.
A vállalatok folyamatosan alkalmazkodnak a kialakult helyzethez, a jók ma már ismét nyereségesek, bõvítik a foglalkoztatást, a kevésbé sikeresek pedig figyelik a piacot, a versenytársaikat, várják a hasznos pályázatokat, a jó szabályzókat, s keresik a sikerhez vezetõ utat. Az MLE elnöke kiemelte: az egyesület elkötelezett abban, hogy a közúti áruforgalomból a jelenleginél nagyobb mennyiségû áru szállítása terelõdjön át a vasúti és a vízi útra. Egyrészt a két alágazat kapacitása kihasználtságának a javítása, másrészt környezetvédelmi és egyéb externális problémák miatt. Azért vesznek részt EU-s projektben (FLAVIA, ChemLog, Combi*net), mert ezek mind ezt a célt szolgálják. A fórum újdonsága az agrárium logisztikai problémáinak és lehetséges megoldásainak a vizsgálata volt. Doór Zoltán különösen fontosnak nevezte, hogy agrárszemszögbõl is nagyobb hangsúly kerüljön a logisztikai szemléletre, az abban rejlõ lehetõségek kiaknázására, fejlesztésére, illetve az ott tapasztalható kockázatok mérséklésére és kezelésére.
Az agráriumnak beszállító, illetve onnan vásárló szektorok számára sem közömbös, hogy a partner logisztikai képességei gyengítik, fenyegetik vagy erõsítik és segítik saját boldogulásukat a hazai és globális piaci versenyben. Igaz ez a teljes vertikumba szervezett vállalatokra és a mezõgazdasági kistermelõkre egyaránt. Döntõ tényezõ az agráriumban mûködõ termelõk és kereskedõk versenyképessége szempontjából továbbá, hogy a logisztikai szolgáltatók milyen színvonalú eszközökkel tudnak az ellátási láncokban részt venni
