Automatizálás a gyógyszeriparban

A különbözõ szintû automatizálási lehetõségek azon túl, hogy növelik a szolgáltatás minõségét és az áru biztonságát, Magyarországon még nem terjedtek el. Az automatizálás itthon szinte kizárólag a piacvezetõ nagykereskedõkre jellemzõ, szemben a nyugati országokban megfigyelhetõ, 90 százalékot is meghaladó aránnyal. A gyógyszeripari gyártó és nagykereskedõ cégek intralogisztikai folyamatainak kialakításakor bizonyos tényezõk – FiFo (First in, First out) elv (a legrégebben beérkezett, legrövidebb szavatosságú készletet helyezik ki elõször a polcra, majd ezt követõen teszik ki az újabban érkezett árut), szavatosság, komissiózási méretek (gyûjtõ-, illetve darabáru), tárolási körülmények (hûtést vagy elkülönítést igényel) – figyelembevétele elengedhetetlen. Költségeik minimalizálásához és a maximális hatékonyság eléréséhez optimalizálni kell a teljes folyamat végrehajtásához használt teret, a vevõ rendelésétõl az áru vevõhöz történõ megérkezéséig eltelt idõt, a folyamatokhoz felhasznált munkaerõ menynyiségét és minõségét, valamint a végzett szolgáltatás minõségét és a termék biztonságát. Ma Magyarországon az automatizálás elsõsorban a piacvezetõ nagykereskedõkre jellemzõ. A többiek még részben az õ méretspecifikumaiknak köszönhetõen a hagyományos jellegû rendszereket és folyamatokat használják. Ez visszavezethetõ az invesztíciós költségek méretére, valamint a még nem mindenhol szükséges ilyen irányú változtatás igényére. Bár a rendszereknek magas a befektetési vonzata, a beruházás optimális esetben már három-öt év alatt megtérül. Somogyi Attila, az SSI Schäfer ügyvezetõ igazgatója szerint az elkövetkezendõ tíz évben azok a cégek, amelyek nem optimalizálják az automatizálás arányát a folyamataikban, menthetetlenül lemaradnak hasonló méretû konkurenseikkel szemben. A szakember a DHL és az MLBKT március 17-i logisztikai konferenciáján elemzéseket mutat be arról, hogy az egyes specifikumokhoz milyen automatizálási technológiák az optimálisak.