Az elmúlt hetekben egyeztetés kezdõdött az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatósággal, amely megoldást hozhat az országos tûzvédelmi szabályzat (OTSZ) szakmai szervezetek által kifogásolt részeire. Az egyeztetés során a fõigazgatóság arról tájékoztatta a szakmai szervezeteket, hogy a létesítmények üzemeltetõi folyamodhatnak a szabályzattól való eltérési engedélyért a területileg illetékes tûzvédelmi hatósághoz.
A szakmai szervezetek szerint az új rendelkezés miatt a magyarországi fejlesztõk 30 százalékkal drágábban tudják megépíteni a logisztikai épületeket a régió más országaihoz képest, de a meglévõ modern raktárcsarnokok is nehéz helyzetbe kerülnek. Ráadásul hazánk egyike azoknak, ahol a legalacsonyabbak a logisztikai bérleti díjak, és Európában sehol nincs a hazaihoz hasonló tûzvédelmi korlátozás. Ezért az elõírások jelentõs versenyhátrányt okoznak a magyar ingatlanpiaci szereplõknek. Mivel pedig a rendelkezés üzemeltetési szabályként nem csupán az új fejlesztésekre vonatkozik, hanem a már meglévõkre is, ez tovább növeli Magyarország lemaradását. Jelenleg Budapesten és környékén 1,8 millió négyzetméter a módosítással érintett – füstkötényfalakkal felszerelt – raktárállomány.
A 30 százalékos kapacitáscsökkenés azt jelenti, hogy összesen 540 ezer négyzetméternyi tárolóhely válik használhatatlanná, ez közel 60 milliárd forintos többletterhet jelentene a szolgáltatóknak. E beruházások döntõen az utóbbi hat-hét évben épültek, és a megtérülési idejük felénél tartanak, mindegyikhez kapcsolódik banki és jelentõs részükhöz pályázati finanszírozás is. A vállalások nemteljesítése pedig súlyos következményekkel és létszámleépítésekkel járhat, ezáltal csökken az állam adóbevétele is. A szakmai szervezetek – a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Logisztikai Egyeztetõ Fórum és az Ingatlanfejlesztõi Kerekasztal Egyesület – szerint a raktározási magasság korlátozása esetén akár meg is bénulhat a piac. Hiszen a jelenleg kiadott épületek háromnegyede nem tudja teljesíteni a raktározási magassággal és a raktározási rendszerek alkalmazásával kapcsolatos bérlõi igényeket, a banki hitelek fizetését, a logisztikai pályázatok teljesíthetõségét. A meglévõ modern raktárak többségének kiürülése évente mintegy 1,2-1,5 milliárd forint bevételkiesést jelenthet az önkormányzatoknak az iparûzési adó tekintetében, és nagyságrendileg 15 ezer munkahely elvesztéséhez vezethet. Az új szabályozás szerint egy új, tízezer négyzetméteres csarnok esetében legalább háromezer négyzetméterrel nagyobb épületet kell építeni, hogy a korábbi kapacitását tartani tudja. Ez átlagosan 270–330 millió forinttal emeli a beruházási költséget.
Az ilyen mértékû növekedés vállalhatatlan a cégek számára. A szakmai szervezetek becslései alapján akár kilencmilliárd forint kieséssel is számolnia kell a gazdaságnak az elmaradt raktárépítések miatt (a korábbi években évente átlagosan 80 ezer négyzetméter raktárterület épült, de a következõ idõszakban az építési kedv markáns visszaesése várható). A szakmai szervezetek úgy vélik, tûzvédelmi szempontból a régi szabályozás értelmében is biztonságosak a raktárcsarnokok. A korábbi tûzterjedési szimulációs modellezés eredményei pedig azt igazolják, a megfelelõ tûzvédelmi rendszerrel ellátott modern raktárépületek esetében a tárolási magasság nem befolyásolja a füst és a tûz terjedésének életvédelmi hatásait.
