Már készül az Osztrák Posta a 2013-as esztendőre, amikor Magyarországon is liberalizálják a postai szolgáltatásokat.
„Arra várunk, hogy a magyar parlament meghozza a postai szolgáltatások piacnyitására vonatkozó pontos szabályokat” – mondta lapunk kérdésére Peter Umundum. Az Osztrák Posta csomagküldésért és a magyar leányvállalatért is felelős igazgatósági tagja leszögezte: arra számítanak, hogy a jogi szabályozás Magyarországon lehetővé teszi majd a nyílt versenyt a Feibra leányvállalatuk számára az 50 gramm alatti levélküldemények esetében is. Az Osztrák Posta másik magyar leányvállalata, a csomaglogisztikai piacon már 2007 óta jelen lévő Trans-o-flex Hungary Kft. 2011-ben 2,3 milliárd forint árbevételt ért el, ez 18 százalékos növekedés az előző évhez képest, és 36 millió forint nyereséget jelent az előző évi nullszaldóval szemben. Az idén 2,5 milliárd forint árbevételt és 50 millió forint nyereséget terveznek. „A magyar piaci pozíciónk erősödését mutatja, hogy 24,2 százalékkal több küldeményt kézbesítettünk tavaly az előző évinél, és piaci részesedésünk a hatodik legnagyobb” – mondta a Világgazdaságnak Pesztericz Péter. A Trans-o-Flex ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: a szektorra jellemző 5-6 százalékosnál nagyobb növekedést a válság ellenére, magas üzemanyagárak mellett tudták elérni. Utalt arra, hogy a múlt évben 90 millió forint beruházással kialakított új szortírozó központban jelentősen javítani tudták a hatékonyságot. „Most már akár napi 20-22 ezer csomag feldolgozására és kézbesítésére is készen állunk” – fogalmazott Pesztericz Péter. A cégcsoportnak mostanra már egy összefüggő hálózatot sikerült kialakítania a Benelux államoktól a délszláv térségig. Úgy kalkulálnak, hogy Magyarországon elsősorban az elektronikus kereskedelem bővülésével tudnak folyamatos növekedést elérni. A Magyar Posta ma készül a zárt rendszerű technológiával működő Elektronikus Posta Központ új gépsorának ünnepélyes átadására. Nem kizárt, Geszti László vezérigazgató bejelenti, hogy a regisztrált e-mail és hibridlevél-szolgáltatásokkal mikor léphetnek piacra, amelyek a tértivevényes levelek helyét vehetik majd át hosszabb távon. Ennek lényege, hogy a feladó drótpostán beküldi a levelet, a hivatalban pedig ezt materializálják, borítékba teszik és elküldik a címzettnek. A csomagküldési piacon is szeretnének erőteljesebben megjelenni, akár a piacon tevékenykedő vállalatok felvásárlásával. Úgy tudni, hogy legkésőbb nyáron meg kell születnie a szükséges törvényi háttérnek, hogy valóban versenypiaci feltételek mellett működhessenek. A szabadpiaci versenyzésbe ugyanis nem fér bele például az a kötöttség, hogy a Magyar Postának minden beszerzését közbeszereztetnie kell. Menni fog közpénz nélkül is? A liberalizáció nem jelent privatizációt, a Magyar Posta a nemzeti infrastruktúra része marad – csak éppen piaci versenyben kell megállnia a helyét. Olyannyira, hogy 2013-tól bevételei 100 százalékát a piacon kell kitermelnie, szemben a jelenlegi 70 százalékkal. A 35 ezer főt foglalkoztató Magyar Posta célja az, hogy a szükséges átalakításokat úgy vigyék véghez, hogy ne kelljen munkahelyeket megszüntetniük. Az Állami Számvevőszék szerint komoly a veszélye, hogy a piacnyitástól kezdve a költségvetés támogatására szorul a vállalat.
