A Magyar Hajózási Országos Szövetség (MAHOSZ) szerint történelmi lépés, hogy az Európai Unió külügyminiszterei aláírták a Duna stratégia elnevezésû dokumentumot. Ezzel Magyarország esélyt kapott arra, hogy a vízgazdálkodás és a vízi közlekedés területén is csatlakozzon az Európai Unióhoz. Hazánkban ugyanis 30 éve nem történt semmi a Dunával és vízgyûjtõ területével.
A Magyarország által aláírt Duna stratégia teljesítéséhez itthon száznyolcvan fokos szemléletváltásra van szükség – véli Szalma Botond, a MAHOSZ elnöke. Ki kell mondani, hogy a vízerõmûvek nem környezetkárosítók, ellenkezõleg, a lehetõ leginkább környezetbarát erõmûvek, amelyek nemcsak áramot termelnek, hanem segítik a folyamszabályozást, a hajózást, a vízbázis védelmét, így a folyó élõvilágát is. A vízerõmûvek gazdaságosság és hasznosság tekintetében felülmúlják az atomerõmûveket és a fosszilis anyagokkal mûködõ más erõmûveket. Ennek ellenkezõjét Magyarországon csak politikai okokból állítják, amelyet semmilyen szakmai számítás nem erõsít meg. A MAHOSZ szerint a Duna magyar szakaszán legalább három erõmûvet kell építeni ahhoz, hogy Magyarország hosszú távon és ténylegesen teljesíteni tudja a Duna stratégia elõírásait. A közlekedésnek, a logisztikai szektornak, a víz- és mezõgazdálkodásnak, a turizmusunknak és a vendéglátásnak égetõ szüksége van a kiszámítható és megfelelõen kezelt Dunára. A szövetség ezért felkéri Barsiné Pataky Etelka kormánybiztost, hogy haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat az érintett szakmai szervezetekkel, hogy mielõbb elkészülhessen – az elfogadott Duna stratéga alapján – a magyar akcióterv. A szövetség minden segítséget megad a kormánybiztosnak ahhoz is, hogy létrejöjjön egy szakmai kerekasztal.
DUNA STRATÉGIA: Az unió külügyminiszterei április 13-án egyhangú megállapodással elfogadták az Európai Unió Duna-stratégiáját, s ezzel elindult a végrehajtás megkezdése elõtti utolsó, felkészülési szakasz. A stratégia 4 alappillére:
● A Duna-régió összekapcsolása: az idetartozó projektek tartalmazzák többek között a folyó medrének kitisztítását, multimodális terminálok létesítését a folyami kikötõknél a vízi, vasúti és közúti szállítási összeköttetés megteremtésére, a Budapestet Párizzsal összekötõ Magistrale nagy sebességû vasútvonal megépítése, a „4 biomassza”-projekt, kombinált vasút-kerékpár-hajó transznacionális turistacsomag a Duna mentén, stb.
● Környezetvédelem a Dunarégióban
● A Duna-régió felvirágoztatása
● A Duna-régió erõsítése