Szinte észrevétlenül zajlott le a globalizáció a világban az utóbbi években, és ez nem hagyta érintetlenül az értékláncokat sem. A McKinsey tanulmánya szerint, miközben a termelés és a kereskedelem is nőtt a világban, egyre kevesebb az olyan termék, amellyel határon túl is kereskednek. Ez már közel sem igaz a szolgáltatásokra, amelyeknek gazdasági értékét sok nemzeti statisztika máig alulbecsli. A tanulmány kitér arra is, hogy az olyan vizsgált országok, mint Magyarország, mely csoportba tartoznak a globális értékláncokon belül.
A globalizáció a 2000-es évek közepén érkezett fordulópontjához, igaz, a változásokat valamelyest háttérbe szorította gazdasági válság és annak hatásai. A McKinsey egy friss tanulmányban vizsgálta a globalizáció hatását szállítmányozásra, kereskedelemre és értékláncra, a főbb megállapítások az alábbiak voltak:
- A termékeket előállító értékláncok mára kevésbé kereskedelem-intenzívek. Miközben a termelés és a kereskedelem is nőtt abszolút értékben, egyre kevesebb az olyan termék, amellyel határon túl kereskednek. 2007 és 2017 között a termékeket előállító értékláncok GDP-arányában mért exportja 28,1%-ról 22,5%-ra csökkent.
Forrás: McKinsey
- A határokon átnyúló szolgáltatások több mint 60%-kal gyorsabban nőnek, mint a termékekkel való határon túli kereskedelem, de a statisztikai adatok alábecslik a szolgáltatások gazdasági értékhez való hozzájárulását. A nemzeti statisztikák például a kereskedelem 23%-át társítják a szolgáltatásokhoz, miközben ha figyelembe vennénk az exporthoz, az immateriális javakhoz és a digitális szolgáltatásokhoz való hozzájárulásukat, akkor a kereskedelem már több mint felét a szolgáltatások adnák.
Forrás: McKinsey
- A kereskedett termékek kevesebb mint 20%-a alapszik a munkaerőköltség arbitrázson, a legtöbb értékláncban ez az arány még csökkent is az elmúlt évtizedben. A globális értékláncok ma már tudásintenzívek és nagyban függnek a magas képzettségű munkaerőtől. Ezt bizonyítja, hogy 2000 óta az immateriális javakba (K+F, márka) való befektetés több mint duplázódott a bevétel arányában, 5,5%-ról 13,1%-ra.
Forrás: McKinsey
- Az is látszik, hogy a terméket előállító értékláncok, mint például az autóipar, számítógép és elektronikai területek, egyre nagyobb régiós koncentrációt mutatnak, leginkább Ázsiában és Európában.
Annak, hogy ilyen változások következtek be az értékláncoknál, három fő oka is van:
- Az első, hogy a feltörekvő piacok globális fogyasztásból való részesedése mintegy 50%-kal nőtt az utóbbi évtizedben. Kína és más fejlődő országok többet fogyasztanak, mint amennyit megtermelnek, ezzel párhuzamosan pedig kevesebbet exportálnak.
Forrás: McKinsey
- A második, hogy a fejlődő piaci gazdaságok egyre átfogóbb belföldi ellátási láncot építenek ki, amelyben egyre kisebb a függőség az importált termékektől, ez pedig a globális kereskedelem intenzitását csökkenti.
Forrás: McKinsey
- Végül pedig ott van az is, hogy a globális értékláncokat a határon átnyúló adatáramlások és az olyan új technológiák, mint a dolgok internete (IoT), a digitális platformok, az automatizáció és a mesterséges intelligencia is átalakítja. Néhány előrejelzési modell szerint ezek a technológiák még inkább a szolgáltatások felé terelik a globális kereskedelmet a következő 10 évben.
A 2018-as konferencia képei 1.
A McKinsey tanulmánya szerint a globális értékláncokat hat csoportba lehet elkülöníteni az input, a kereskedelem intenzitása és az országok részvétele szerint:
- Globális innovációk: az olyan iparágak, mint az autógyártás, IT és elektronika adták a löketet a legértékesebb és legtudásintenzívebb termékeket előállító értékláncoknak.
- Munkaintenzív termékek: az olyan iparágak, mint a textil, ruházat, játék,cipő és bútor, magas munkaerő- és kereskedelem-intenzív területek.
- Regionális feldolgozás: ide tartoznak a tanulmány szerint a feldolgozott fémek, a gumi és műanyagok, üveg, cement, kerámia, étel és italgyártás is. Ezek azok az iparágak, amelyek csak kevés közbülső terméket használnak fel a termék előállítás során, az így létrehozott termékek viszont sok esetben közbülső termékké válnak más értékláncok számára.
- Erőforrás-intenzív termékek: ide tartozik az agrárium, bányászat, energia és az alapfémek.
- Munkaintenzív szolgáltatások: ezekhez az értékláncokhoz tartozik a lakossági és nagykereskedelem, szállítmányozás és raktározás, valamint az egészségügy.
- Tudásintenzív szolgáltatások: ezekbe a magas értékű iparágakba tartoznak a professzionális szolgáltatások, pénzügyi közvetítőrendszerek és IT-szolgáltatások.
A fenti kategóriákat az alábbi táblázat foglalja össze:
Forrás: McKinsey
Még ennél is tovább menve a McKinsey a vizsgált országokat kilenc kategóriába csoportosította. Magyarországot például a fejlődő országok közé sorolták, azon belül is az innovációszolgáltatók közé, a táblázta alapján az autóiparban van a legnagyobb kereskedelmi többletünk.
Forrás: McKinsey
A Portfolio Smart Logistics konferenciája is a fenti trendekre épít, az eseményen a világpiaci és magyar logisztikai piaci trendek mellett szó lesz a kormányzati tervekről a logisztikai piacon, az ipari parkok fejlesztési lehetőségeiről és az árufuvarozási kihívásokról, a csomagolás- és raktérfejlesztési újdonságokról, valamint az e-kereskedelem előretöréséről.
A 2018-as konferencia képei 2.
Érdekel, hogyan forgatják fel a logisztikai piacot az új technológiák és fejlesztések? Akkor gyere el május 21-én a Portfolio Smart Logistics konferenciájára! Részletek itt:
Forrás: Portfólió
