Tizenkét, főként gazdasági jellegű kétoldalú megállapodást írtak alá Orbán Viktor miniszterelnök és Ven Csia-pao kínai kormányfő jelenlétében szombaton Budapesten. Egyetértési nyilatkozatot kötöttek a légi, a vasúti és a folyami közlekedés fejlesztéséről, továbbá a befektetésösztönzésről.
Az már biztos, hogy vesz magyar államkötvényeket Kína, ennek időpontjáról, feltételeiről, összegéről még további egyeztetések lesznek a két ország között – nyilatkozta újságíróknak Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, kínai-magyar kapcsolattartásért felelős kormánybiztos. (Orbán Viktor a kínai kötvényvásárlásról délelőtt azt mondta: “ezzel a magam részéről az ország finanszírozásának középtávú bizonytalanságát eltűnni látom”.)
Fellegi szerint az államkötvényvásárlás mellett a pénzügyi együttműködés másik fontos eleme, hogy a kínai kormány döntése értelmében a kínai fejlesztési bank egymilliárd eurós hitelkeretet nyitott kínai vállalatok részvételével megvalósított magyarországi projektet finanszírozására. “Nincs limitáció, hogy ez milyen projekt lehet, vasútfejlesztéstől a cargobázis építésig elméletileg bármi lehet” – mondta a miniszter, aki szerint jó projekteket kell találni, és megfelelő kivételezést kell hozzárakni. Ennek érdekében kínai javaslatra létrehoznak egy kínai-magyar kereskedelmi-gazdasági fórumot, amelynek egyebek mellett az lesz a feladata, hogy a konkrét projekteket kidolgozza. Ez a fórum ősszel áll fel.
Arra a kérdésre, hogy a logisztikai és cargobázis Szombathelyen lesz-e, mint arról az Index írt, Fellegi azt válaszolta, hogy a helyszín kiválasztása még hátra van, de az már biztos, hogy lesz ilyen központ. A miniszter megemlítette a ferihegyi repülőteret a belvárossal összekötő gyorsvasútat is, mint ami kínai segítséggel valósulhat meg, és közölte azt is: szó van más infrasturktuális lehetőségekről, olyanokról is, amik átnyúlnak a magyar határokon. Ezek fél éven belül konkretizálódhatnak.
A közösségi közlekedésre vonatkozó kérdésre a miniszter azt mondta, hogy áprilisban aláírtak egy együttműködési megállapodást a legnagyobb kínai vasútfejlesztő társasággal. A közösségi közlekedés Széll Kálmán tervben bejelentett átalakításáról a jövő héten tárgyal a kormány, ez után dőlhet el, hogy milyen feladatot kaphat a kínai cég: szóba jöhet villamosítás, pályafelújítás, építés, berendezések cseréje, pályaudvarok renoválása.
Az biztos, hogy még az idén megvalósul több kínai beruházás, így a szolnoki citromsavgyár építése a “nagyon közeli jövőben” megkezdődik, ahogyan a CANYI New Lighting energiatakarékos izzók gyártása, és a Huawei-központ bővítése is, ezek jelenetős mértékben növelhetik Magyarországon a munkahelyek számát.
Fellegi elmondta: megállapodás született, hogy a kínai cégek közép-európai tevékenységének finanszírozásához sokkal jelentősebb pénzügyi infrastruktúrát hoznak létre magyarországi központtal, ez a Bank of China magyarországi fiókjára épül majd. És lesz egy nyugat-balkáni befektetési fórum is, budapesti központtal, ami összhangba hozza a regionális fejlesztési terveket a kínai elképzelésekkel.
A kínai miniszterelnök, Ven Csia-pao a Kína-Kelet-Közép-Európa Gazdasági és Üzleti Fórumon azt mondta, hogy a nemzetközi politikai-gazdasági helyzetben nagy átalakulás zajlik, a Kína és Közép-Európa közötti együttműködés erősítése mindkét fél érdeke. Megítélése szerint a két térség gazdaságilag kiegészíti egymást, Kína a feldolgozóiparban és az infrastruktúrában erős, míg Közép-Európa az autógyártásban, a hajó- és repülőgépiparban, a szennyvízkezelésben, a borászatban és a gyógyászatban bír előnyökkel. Kínában gyors iparosítás és urbanizáció zajlik, a “kínai piac óriási lehetőségeket rejt”.
Közölte azt is, hogy a kínai kormány támogatja a kínai nagyvállalatok kelet-közép-európai befektetéseit, egyúttal reményét fejezte ki, hogy a régió enyhíti a piaci korlátozásokat, és politikai támogatást nyújt a kínai vállalatok megjelenéséhez.
Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt, hogy egész Európa gazdasági növekedésének legjelentősebb tartalékai Közép-Európában találhatók; “Közép-Európával újra számolni kell, ez a régió évtizedek óta nem hordozott magában annyi ígéretet és reményt, mint manapság”.
Azt mondta, hogy a gazdasági-pénzügyi válság utáni új világ, új szabályok megértése Közép-Európának “mintha egészen jól menne”, talán azért is, mert a történelmi viharok megtanították a térség lakóit arra, hogy szükség esetén habozás nélkül változtassanak, nyitottak legyenek az új szabályok és igazságok elfogadására.
Forrás: Index.hu