A régióból évente csaknem négyezer szállítmányozással kapcsolatos incidenst regisztrálnak a szakmai szervezetek, és a bûncselekmények száma egyre nő – nyilatkozta Muray Melinda, a Sectran Kft. ügyvezetõ igazgatója. Elmondása szerint a leggyengébb láncszem mindig az A–B közötti útvonal, ezek az ellátási lánc legsérülékenyebb részei.
A szárazföldi fuvarozás amúgy is az egyik legproblémásabb: rossz időjárás, közlekedési dugók, balesetek, útzárak, defektek és mûszaki meghibásodások nehezíthetik az utat. Számolni kell azonban más fenyegetésekkel is, hiszen a legtöbb lopás, rablás vagy a megmagyarázhatatlan hiány és veszteség rizikója itt a legnagyobb. A szállítmányozással kapcsolatos bûncselekmények pedig anyagi és morális értelemben is jelentõs károkat okoznak a gyártóknak és a logisztikai cégeknek. Muray Melinda szerint azonban vannak olyan kockázati tényezõk is, amelyek kiküszöbölhetõk. Az idõjárást, a forgalmi helyzetet nem lehet befolyásolni, és szinte lehetetlen minden egyes csomagot vagy raklapot megóvni a veszteségtől.
Egy felelõs nagyvállalat (gyártó, kereskedõ, fuvarozó, egyéb) azonban igyekszik minden tõle telhetõt megtenni, hogy minimalizálja a természetes eredetû és a bûncselekményekbõl származó kárt. A lopások száma eredményesen csökkenthetõ a sofõrök minõsítésével és az általuk nyújtott teljesítmény folyamatos felügyeletével. A Driver Identification Database (DIDb) az eddigi technikaközpontú megközelítés helyett az emberi tényezõre, a humánfaktorra összpontosítva hatékony megoldást nyújt a szállítmányozási veszteségek mérséklésére, megelõzésére. Az ilyen megoldásokra azért van szükség, mert a „fenyegetés” az esetek többségében belülrõl (is) ered.
Gyakorta kiderül, hogy egy-egy gépkocsivezetõ is érintett az incidensben, és ilyenkor még a legmodernebb technika sem képes megelőzni a veszteségeket. Ugrin Botond, az OS Security Kft. biztonságtechnikai vezetõje szerint akár 90 százalékkal is lefaragható a visszaélések száma egy 24 órás operátori felügyelettel ellátott online monitoringrendszerrel. Különösen, ha a megoldást egyéb kiegészítõ intézkedésekkel (például biztonsági parkolók igénybevételével) is kombinálják. Hazánk is érintett a témában, Magyarországon fontos tranzitútvonalak haladnak át. Ráadásul egyre több multinacionális cég üzemeltet gyártóbázisokat az országban. A Szállítmányozott Vagyontárgyak Védszövetsége (Transported Asset Protection Association – TAPA) már létrehozott egy úgynevezett logisztikai bûntérképet, amely segítséget nyújthat a szállítmányozással kapcsolatos bûnözés visszaszorításában.
Ugrin Botond tapasztalatai szerint az elkövetõk válogatás nélkül mindent lopnak, amit csak közúton szállítani lehet, különbségek elsõsorban az áru értékébõl és értékesíthetõségébõl adódnak. A szórakoztatóelektronikai termékek, étel- és italáruk, fémek, ruházati cikkek mellett már a gyógyszerek, gyógyászati eszközök is a rablók célpontjává váltak. Egyre több a szállítmányozásra szakosodott bûnözõi csoport, ezek tagjai a kamionokról eltulajdonított árut nemzetközi hálózatok segítségével értékesítik.
