Eleve óriási morális kérdéseket vet fel az emberi munkaerő tömeges kiváltása különféle mesterséges intelligencia megoldásokkal, habár tegyük hozzá eddig ez nem sok érintett szereplőt zavar, ráadásul a mérleg másik nyelvén az olcsóbb és jobb szolgáltatás áll. Ugyanakkor az már problémásabb, hogy ezeket a fejlesztéseket sem a bankok, sem a biztosítók nem saját berkeiken belül valósítják meg, hanem valamilyen formában egy külső cég segítségét veszik igénybe ehhez. Ezen a ponton már sérül a pénzügyi felügyeletek hatásköre, lényegében olyan bizarr helyzet állhat elő, hogy bár abszolút pénzügyi szolgáltatásról van szó, annak egy bizonyos szeletére nem vonatkoznak a megszokott, joggal szigorú szabályok. Hogyan is kell ezt elképzelni?
Gondoljunk csak bele, a pénzügyi szolgáltatók, legyen szó bankokról vagy biztosítókról, lényegében behálózzák a világot. Ezek biztonságos működése eleve óriási kihívás elé állítja a szabályozó szerveket, és ahogy azt a rendre bekövetkező kisebb-nagyobb válságok is mutatják, nem is tudnak ezzel minden esetben maradéktalanul megbírkózni. Ettől függetlenül a szigorú szabályokra szükség van, épp ezért aggályos, ha a pénzügyi piacon kívülről érkező, viszonylag kis létszámú szolgáltatói kör kezébe kerül a piac működésének a jelek szerint egyre nagyobb szelete. Ezekre a cégekre egyfelől nem vonatkoznak ugyanazok a megkötések, mint amelyek ügyfeleikre, de ez még a kisebb, orvosolhatóbb probléma. Ennél nagyobb gond, hogy ténylegesen szűk körről van szó, a valóban korszerű, kifinomult szolgáltatások csak alig néhány globális szereplő kezében összpontosulnak. Ha velük történik valami, akkor lényegében rántják magukkal a világ pénzvilágát, annak minden biztosítékával, védőhálójával egyetemben.
A mesterséges intelligenciával kombinált működésű szervezetekben ráadásul a felelősség kérdése sem egyértelmű, de legalábbis igen nehezen követhető le, hogy ki hibázott, ráadásul a pénzügyi szektor egy igen gyorsan változó szabályok jellemezte terület, ezek lekövetése elképesztő erőforrásokat igényel, egyelőre nehéz megmondani, mennyire alkalmas erre magától bármilyen mesterséges intelligencia.
Mielőtt elhessegetnénk magunktól a kérdéskört, mondván hogy korai ezzel foglalkozni, a helyzet valójában az, hogy talán már rmost is kicsit el vagyunk késve. Az Accenture még az idei év tavaszában végzett felmérése alapján a bankszektor háromnegyede szerint minden ügyfélkapcsolat mesterséges intelligencia segítségével valósul majd meg a közeljövőben. Az európai biztosítók eddig 400 millió dollárnak megfelelő összeget fektettek insurtech megoldásokba, habár ezek egy jó része nyilván nem mesterséges intelligenciához köthető, de az irány világos. A Nordea éppen leépíti 4000 fős ügyfélszolgálatát és MI chatbotra bízza ezentúl a hétköznapi ügyfélkérdések megválaszolását. Az ING értékpapírkereskedőinek “létszámát” mesterséges intelligenciával bővíti, de számos alapkezelő már most is komoly tudású MI-t használ, egyenlőre még csak kiegészítő feladatokra. Az ilyen mesterséges intelligenciával megtámogatott úgynevezett “quant” alapok jelenleg 1 billió dollárt forgalmaznak, ami ugyan eltörpül a 40 billiós összértékhez mérve, de ez nagyon gyorsan növekedésnek indulhat.
Forrás: MABISZ