Magyarországon a cégek arányaiban számottevően kevesebbet költenek „zöld” fejlesztésekre és a környezettudatosság is gyerekcipőben jár más országokhoz képest. – hangzott el a „Földön, vízen, levegőben” elnevezésű mai konferencián, ahol többek között arról volt szó, hogyan lehetne csökkenteni a károsanyag kibocsátást.
A szén-dioxid kibocsátás, az ebből eredő globális felmelegedés, az elmúlt 50 év alatt évente oly mértékben nőtt, hogy ha a károsanyag-kibocsátás trendjei változatlanok maradnak, úgy a kritikus értéket már 2030-2040 között elérjük. – mondta Pál Attila, a DHL Global Forwarding kereskedelmi igazgatója.
A globális üvegházhatású gázkibocsátás 14%-át teszi ki a szállítmányozás. Amennyiben ezt a károsanyag kibocsátást ellensúlyozni szeretnénk például faültetésekkel és megújuló energiaforrások bevezetésével, úgy évente 60 milliárd eurót kellene erre a célra költeni.
A szakember szerint akár kisebb változtatásokkal is jelentős megtakarítás érhető el. Mivel egy raktár működtetéséhez használt energia 80%-át a világítás teszi ki, a hagyományos világítás új LED világításra történő cseréjével már akár 60%-kal csökkenthető a létesítmény CO2 kibocsátása.
A DHL maga is elkötelezett ezen a téren, 2015-ös stratégiájában a logisztikai szolgáltatók közül elsőként deklarálta, hogy 2020-ig bezárólag 30%-kal csökkenti CO2 kibocsátását.
Nemzetközi kutatások szerint, ha egy teherautó letette rakományát, akkor visszafelé 30%-uk üresen közlekedik a világ főútvonalain. Becslések szerint mindez évi 33,5 milliárd euro üzemanyagköltséget és 20-30 tonna CO2 kibocsátást jelent.
A zöld-ügyek mellett, az ésszerűbb szállítmányozási, logisztikai megoldások hatással lehetnek az árakra is, hiszen, az Európai Szállítmányozók Tanácsának kutatása szerint: a teherfuvarozás költsége az ellátási lánc teljes költségének körülbelül harminc százalékát teszi ki. A fenntartható fejlődés, illetve a költségek csökkentése érdekében, egyre több az olyan cég, amely “zöld utakat” keres a szállítmányozásban. Ilyen például a Deutsche Post DHL, amely 36 országban működtet úgynevezett Go Green programot.
