A DHL bemutatta a harmadik alkalommal elkészített Global Connectedness Index (GCI) kutatás eredményeit az egyes államok globalizációs szintjéről. A határokon átnyúló kereskedelmi folyamatokra, migrációra és tőkére vonatkozó elemzésből kiderül, hogy a globális összeköttetések visszanyerték a pénzügyi válság alatt elszenvedett veszteségeiket. Különösen a nemzetközi – határokon átnyúló – kapcsolatok mélységében volt tapasztalható fellendülés 2013-ban az előző évhez képest. Magyarország négy helyet javított az összesítésben a korábbi eredményéhez képest, ez elsősorban a globális kapcsolatok elmélyülésének köszönhető.
A globalizáció mérése 3 D-ben
Ellentétben más, a globalizációt vizsgáló indexekkel, a GCI 3D-ben elemzi a globalizációt: megvizsgálja az országok határain átnyúló kölcsönhatások mélységét, az irányultságát (a kifelé irányuló, illetve a befelé irányuló folyamatok), valamint a földrajzi eloszlását (szélesség). A GCI egyedülálló 3 dimenziós megközelítésével és vizsgálati módszerével az egyetlen globalizációs index, amely a pénzügyi válság globalizációra ható visszavető erejét is vizsgálja.
Az eredmények
A DHL Global Connectedness Index 2014 határozott elmozdulást mutatott ki a feltörekvő gazdaságok irányába, ami a gazdaság központját kelet felé tolja. A feltörekvő piacok ma már részesei a nemzetközi együttműködések nagy részének, miközben 2010 előtt a nemzetközi mozgások általában a fejlett országok között mentek végbe. Az a 10 ország, amelyekben 2011 és 2013 között a legnagyobb volt a globalizáció fejlődése, mind a fejlődők közé tartozik, többek között Burundi, Mozambik és Jamaica. A fejlett gazdaságokban ez a fordulat nem ilyen látványos, és azt a lehetőséget is felveti, hogy kimaradhatnak a feltörekvő piacokon mutatkozó növekedési lehetőségekből.
Globalizáció térségenként
Amellett, hogy a kutatás átfogó képet ad a globalizációról, részletes betekintést enged az egyes államok és régiók kapcsolataiba is. Hollandia továbbra is őrzi vezető pozícióját mint a világ leginkább globalizált országa, és ismét Európa lett a legtöbb összeköttetéssel rendelkező régió. A 10 leginkább globalizált ország közül egy kivételével (Szingapúr) valamennyi Európában található.
Magyarország az összesítésben a 17. helyen végzett, ami azt jelenti, hogy 4 pozíciót lépett előre. A javulásban nagy szerepe volt annak, hogy a kapcsolatok mélységében jelentős javulás következett be (ha ezt a mutatót nézzük, az ország 6-ot javított a rangsorban betöltött helyén), a kapcsolatait azonban nem sikerült tovább szélesíteni, ebben a tekintetben 3 helyet visszacsúszott a korábbihoz képest.
Észak-Amerika a második a globalizációt tekintve a régiók sorában és vezet a tőke-, valamint az információáramlás tekintetében. Az amerikai kontinensen az Egyesült Államok vezeti az országok listáját (a globális rangsorban a 140 ország közül a 23. helyen áll). A legnagyobb átlagos növekedést 2011 és 2013 között a latin-amerikai és a karibi térségben figyelték meg. A Közel-Kelet és Észak-Afrika volt az egyetlen régió, amely a globalizáció területén jelentős visszaesést mutatott.
