Az elmúlt évek pangása után újra beindultak a logisztikai célú bérraktár-fejlesztések. Döntő többségük most is Budapest környékére koncentrálódik, s ebben az országos közúti infrastruktúra-fejlesztés sem hoz változást, írja a Világgazdaság.
Az utóbbi időben és a most is folyó országos közúti infrastruktúra- fejlesztések nem helyezik át a logisztikai ingatlanpiac súlypontjait újabb területekre – mondta a Világgazdaságnak Kiss Ernő, az Eston Zrt. társigazgatója. Nagyobb ipari létesítmények vonzáskörzetében, így például az M1-es mellett, Hegyeshalomnál voltak ilyen kezdeményezések, s máshol is akadnak hasonló beruházások vidéken is, de nagyobb volumenű bérraktár-fejlesztés nem indult meg a fővárosi agglomeráción túl.
A sztrádaépítések inkább a termelőcégek beruházásainál jutnak nagyobb szerephez. Ezért telepedhetett meg például a Mercedes Kecskeméten vagy a legutóbbi időben az indiai gumiabroncsgyártó Apollo az M3-as mentén, Gyöngyöshalászon. A sztráda közelsége mellett e beruházásoknál is rendkívül fontos szempont volt a főváros közelsége, és ez sokszorosan igaz a logisztikai bérraktározások piacára. Ezek jelentős része ugyanis a főváros közelébe koncentrálódik, s körülbelül tíz százalékuk – a kisebb területű raktárak, úgynevezett city logisztikai létesítmények – található Budapesten belül.
A főváros könnyű elérhetősége mellett az ország sugaras úthálózatának is nagy szerepe van abban, hogy a bérlogisztikai létesítmények jelentős része az M0-s körzetében, vagyis a főváros 10-20 kilométeres környezetében található. Itt sem egyenletesen oszlanak azonban el. Jó részük inkább a körgyűrű délnyugati-délkeleti, az M1-es és a ferihegyi reptér közötti szakaszán létesült; a keleti szektorban kevés ilyen létesítmény található.
A 2008-as gazdasági válság miatt ugyanis az elmúlt hat-hét évben a raktárbérlőknek nem volt igényük újabb raktárkapacitásokra, mára viszont újra jelentkeztek az igények, ennek következtében megindult a piac, amit az is jelez, hogy a beruházók nemcsak tartalék területeiket akarják beépíteni, hanem vannak olyan fejlesztők, akik újabb területek után érdeklődnek.
Egy-egy ilyen fejlesztéshez minimum 15-20 hektáros egybefüggő területre van szükség, amelynek 40-45 százalékát (körülbelül 60-80 ezer négyzetméter) lehet raktárcélokra beépíteni, és igény szerint 5-20 ezer négyzetméteres épületeket lehet felhúzni. A terület többi részén kiszolgáló-létesítményeket vagy például parkolókat lehet kialakítani.
Média forrás: Világgazdaság
