A területért felelõs szervezet, illetve személy aránya a vállalkozás méretével nõtt, de elmaradt a korábbi kutatások értékeitõl
Az ágazatokat tekintve legfontosabbnak a mezõgazdasági, a feldolgozóipari és kereskedelmi kkv-k tartották a logisztikát. A piaci hatókör bõvülésével (megye, ország, külföld), a vállalat növekedésével és innovativitásával a logisztika fontossága és az ezért felelõsök aránya is emelkedett. A logisztikai összköltség valamennyi elemérõl (szállítás-rakománykezelés, raktározás-tárolás, csomagolás, készlettartás, készlethiány, adminisztráció) a megkérdezett vállalkozások 61,4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy erre nem költött. Tavaly a magyarországi kkv-k logisztikai összköltsége (költségeik arányában) 18,7 százalékot ért el, és a várakozásoktól eltérõen a nagyobb vállalkozások logisztikai összköltsége magasabb volt. A logisztikai összköltségszint magasabb volt, mint a hazai és a külföldi (például balti térségi, német, finn) kutatásoké. Bár a felmérés készítõi felhívják a figyelmet arra, hogy a módszertan (például fogalmak értelmezése), a minta is befolyásolhatta a becsléseket, melynek meghatározását nem könnyíti meg, hogy általában a rezsiköltségek között szerepel, és csak ritkán van külön költséghelye. A logisztikai összköltség szintje – a várakozásokkal ellentétben – a közös tevékenységet (például beszerzés, termelés, értékesítés) végzõknél magasabb volt, mint a „függetleneknél”. Az innovációt, piacváltást végzõ növekvõkre és a válságban lévõ vállalkozásokra is ugyanez volt igaz, illetve a logisztika fontossága megítélésének növekedésével is emelkedett a logisztikai összköltség szintje.
Ezt – a helyzetfelmérést készítõk feltételezése szerint – az is indokolhatja, hogy a logisztikai tevékenységek megnövekedett jelentõségével emelkedett az ezen költségek kimutatása iránti igény. A versenyelõnyforrásként a választékot vagy a szállítási határidõt megjelölõ vállalkozásoknak magasabb volt a logisztikai összköltségszintje, mint az árra összpontosítóknál. A logisztikai összköltség közel 38,8 százalékát a szállítási, mintegy 24 százalékát az adminisztrációs költségek, több mint 20 százalékát a raktározási- tárolási, 6,8 százalékát a készlettartási, 5,24 százalékát meghaladóan a csomagolási és 5 százalékát a készlethiányköltségek adták. A kis- és középvállalkozások 2008-as összköltségadatait és a minta reprezentativitását felhasználva a kkv-k logisztikai költségeinek egy százalékpontos csökkentése összességében évente ebben a szektorban mintegy 400 milliárd forintos tehercsökkenést jelentene. A magyarországi kkv-k tavaly a legnagyobb mértékben a szállítást, rakománykezelést (15,08 százalék), a szállítmányozást (6,79), a logisztikai informatikát (4,68) és a raktározás-tárolást (4) helyezték ki. Az értékek elmaradnak a korábbi magyar kutatások értékeitõl.
A legnagyobb logisztikai tevékenység- kiszervezõk a kereskedõ, mezõgazdasági és feldolgozóipari vállalkozások. A relatíve alacsony tevékenységkiszervezési szintek a logisztikai szolgáltatóknak elvileg a jelenlegi piac jelentõs (a szállítás-fuvarozásnál közel 3,5-szeres, a raktározásnál mintegy ötszörös) bõvülését hozhatnák. Ezt akadályozhatja, hogy a megkérdezett kkv-k e téren az elkövetkezõ öt évben nem számítanak változásra. A kérdés megítélésében az ellenérvek (például a szolgáltatás színvonala nem javulna, rejtett kiadások vannak, a költségek nem csökkennek, a folyamatok feletti ellenõrzés elvesztése, a szolgáltatóktól való függõség nõ) domináltak. Emellett a legnagyobb potenciált jelentõ feldolgozóipari és mezõgazdasági fõtevékenységû kkv-k közel fele a logisztikát alapvetõ képességének tekintette.
A LOGISZTIKAI EGYEZTETÕ FÓRUM AJÁNLÁSAI A KORMÁNY SZÁMÁRA:
1. A logisztikai szolgáltatások méretgazdaságossága alapján javasolják, hogy a kormány segítse elõ a kis- és középvállalkozások logisztikai jellegû szövetkezéseinek/klasztereinek létrejöttét, és támogassa az ilyen szervezetek közös logisztikai beruházásait.
2. Célszerûnek tartanák, ha a fejlesztéspolitikában a meglehetõsen nagyszámú és heterogén magyarországi kis- és középvállalkozói kört szegmentálnák; a rendelkezésre álló EU-s forrásokat nem öntözõkanna- szerûen, hanem csak a jó növekedési képességû vagy az egyéb stratégiai szempontokból meghatározó kkv-kre összpontosítanának.
3. A logisztikai fejlesztések (például raktárépítések) a kkv-k tõkéjének a jelentõs részét kötik le, melyek a kis- és középvállalkozások további növekedésének akadályát jelenthetik. Javasolják, hogy az ÚMFT felülvizsgálata során, a logisztikai szolgáltató és a fenti klaszteres forma kivételével, a kkv-k ne vagy csak igen korlátozott mértékben juthassanak állami támogatáshoz az ilyen jellegû fejlesztéseikhez.
4. Javasolják, hogy a kormány a német gyakorlathoz hasonlóan a szakmai szervezetek bevonásával a Logisztikai Irányító Testület keretében állítson fel egy munkacsoportot a kis- és középvállalkozások logisztikájának fejlesztésére (például legjobb gyakorlatok elterjesztése, tanácsadás fejlesztése, az oktatás átgondolása