A szakemberek 64 százaléka szerint jók vagy kiválók az esélyek arra, hogy a nemrég aláírt megállapodásoknak köszönhetően Kína kelet-európai logisztikai elosztó központja Magyarország legyen – derül ki a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) ezzel kapcsolatos kérdésére tagjaitól, partnereitől kapott visszajelzésekből. Óvatosságra inti a bizakodókat 16 százalékuk, a válaszadók ötöde pedig szkeptikus volt.
A kínai miniszterelnök nyári magyarországi tárgyalásakor egyebek között szó volt arról, hogy hazánk lehet a kínai gazdaság egyik európai logisztikai elosztó központja, és nyilatkozat is született Kína kelet-közép európai logisztikai és kereskedelmi platformjának kialakításáról. A tervek kapcsán az MLBKT a logisztikusok és a beszerzők szakmai véleményére volt kíváncsi. Ennek során 1-tõl (esélytelen) 5-ig (kiválók az esélyek) értékelhették, mekkora a realitása annak, hogy Magyarország legyen Kína kelet európai logisztikai elosztó központja. Az előbbi osztályzatot a válaszadók hét, az utóbbit 24 százalékuk adta. A kínai logisztikai tervekkel kapcsolatos visszajelzésekben sok javaslat is szerepelt, és voltak, akik reményeiket, illetve aggodalmaikat írták meg. Néhány konkrétum a vélemények közül.
Az egyik szakember szerint a kitörési pontunk az lehet, hogy nem a jelen piacán versenyzünk, hanem a most kezdődő jövő piacain. Példaként említi, hogy a két ország vállalkozóinak közös befektetési lehetőséget teremthet néhány olyan mintaprojekt (így tömegközlekedés és áruszállítás a Dunán) megvalósítására, amelyekkel továbbléphetünk Európában. A központok létesítésében magyar cégek működjenek közre – véli egy logisztikai szakértő. Nem tartja biztosnak, hogy csak új központokban, repülőterekben kell gondolkodni, mondván, néhány 10 kilométeres távolság nem lehet akadálya az EU-s kínai kereskedelemnek. Komplex megoldásra kellene törekedni, amelyben az egyes közlekedési alágazatok (vasút, hajózás) is tevékenyen részt vesznek. El lehetne gondolkodni folyami hajózásunk erősítésén, valamint a repülőterünk gazdaságosabb működtetésén. Viszont egy másik válaszadó szerint nem a légi szállításban kell gondolkodnunk. Szerinte, ha Kína el akar osztani valamit, az elsősorban a nagy volumenben termelt tömegcikkek közül kerül ki, ehhez vasúti vagy vízi szállítási útvonalak és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra kellenek. Nem látja azonban a kikötőket, és úgy véli, a vasúti szállítás megoldhatósága sem látszik.
Ugyanakkor a már meglevő logisztikai infrastruktúra és országunk kedvező földrajzi helyzete révén bármelyik kelet-közép-európai versenytárssal összevetve alkalmas helyszínnek tartja Magyarországot a kínaiak számára tervezett logisztikai elosztó központ kialakítására. A hazai logisztikai szakma jelentősen segítheti, hogy a tervből valóság lehessen – fogalmaz. Mivel pedig az aláírt 12 megállapodásból öt kapcsolódik közvetlenül a közlekedéshez és a logisztikához, úgy véli, a szakma reménykedhet abban, hogy ezekhez megfelelő hitel és befektetésösztönzési, adózási, munkaerőpiaci, vállalkozásfejlesztési keretet adnak hozzá. A többi a kínai és magyar logisztikai-közlekedési szakemberek, valamint a piac feladata. A szakember emlékeztet arra is, hogy az elmúlt évek minden logisztikai fejlesztésekkel foglalkozó dokumentumában megjelent az a cél, hogy „Magyarország legyen Kelet-Közép-Európa logisztikai központja”, és úgy véli, hogy a még pontosan nem körvonalazott kínai–magyar logisztikai fejlesztések e cél elérését eredményezhetik.
