A Coface elõrejelzése szerint a közeljövõben nem várható javulás az ágazatban – Már a válság elõtt is küzdöttek
A fizetésképtelenségi mutató ez év elsõ három hónapjában mérséklõdött, az eljárások száma csupán 25 százalékkal emelkedett (ugyanezen idõszakban 2009-ben 2008-hoz képest közel 50 százalékkal nõtt). Az ágazat azonban továbbra is nehéz helyzetben van, hiszen csupán a növekedés üteme lassult, miközben a bejegyzett cégek száma az elmúlt két évben jelentõsen nõtt. A Coface elõrejelzése szerint a közeljövõben nem várható javulás az ágazatban. Ez addig tart, amíg a tényleges piaci igényeknek megfelelõ számú szereplõ marad a piacon. A vizsgált ágazat azt mutatja, hogy a válság kapcsán csökkenõ termelés és kereskedés leginkább arra a szektorra hat vissza, amely abból él, hogy az árut mozgatja. A pénzügyi-gazdasági krízis csak növelte azt a gondot, amellyel a piac szereplõi már a válságot megelõzõ idõszakban is küzdöttek, hiszen az erõs verseny miatt már 2008-ban vállalhatatlan árakon szolgáltattak. Ennek következtében drasztikusan csökkent a profitabilitásuk, 2009-ben pedig az egyre mérséklõdõ fogyasztás újfent súlyosan érintette a meggyengült piac szereplõit. Az ágazat nehézségeit növeli az üzemanyagárak emelkedése is, amellyel már a múlt év második felétõl szembe kell nézni a szereplõknek. A fuvarozók esetében az üzemanyagár jelentõs mértékben befolyásolja az ágazat jövedelmezõségét – tette hozzá Fülöp Zoltán, a Coface Hungary Hitelbiztosító szakértõje.
Az elmúlt években folyamatosan nõtt azon cégek száma, amelyek üzleti szempontból kockázatosabb besorolást kaptak a hitelbiztosítóktól, a rizikósnak minõsített magyar vállalatok aránya pedig 50 százalék körüli. E mutatószámok 2009 végén tetõztek, de a fuvarozók esetében az arányok jóval magasabbak – állítja Fülöp Zoltán. A finanszírozhatatlanná vált cégek az alvállalkozóikkal és a szállítóikkal hiteleztetik meg a mûködésükhöz szükséges kiadásokat. A fizetési határidõket megpróbálják mindjobban kitolni, így elõfordulhat, hogy csak 90 nap után fizetik ki a számláikat, mondván, ha már a banktól nem kapnak hitelt, a partnereik pénzét használják, ráadásul kamatmentesen – mutat rá a szakértõ. Ezt azonban többnyire csak a tõkeerõs cégek bírják el, a kicsik elvéreznek. Ennek következménye, hogy ma a hazai gazdaságban lévõ összes hitel 80 százaléka szállítói hitel, amelynek a kezelése komoly kihívást jelent. A fizetésképtelenségi eljárások megyénkénti számát vizsgálva kiderül, hogy Közép-Magyarországon vannak a legjobb helyzetben az ágazat képviselõi. Az országos átlagnál jóval fejlettebb régiót kevésbé viselte meg a válság, amely egyrészt az ott tevékenykedõk kedvezõbb pénzügyi helyzetének, másrészt tudatosabb követeléskezelési magatartásának köszönhetõ. A közép-magyarországi cégek stabilitását és viszonylagos jobb anyagi helyzetét mutatja, hogy a magyar gazdasági potenciál több mint fele itt található. Annak, hogy ez a régió és ezen belül is Budapest gazdasága számít a legerõsebbnek az országban, számos oka van – mondja Fülöp Zoltán. A gazdasági és az infrastrukturális környezet, a fejlesztésekhez szükséges eszközök – akár fizikálisan is – könnyebben hozzáférhetõk. Emellett a multik aránya sokkal nagyobb, mint máshol. Ezek a cégek könynyebben kivédik a gazdasági válság hatásait, emellett a vállalati kultúra és a mûködési modell szintjén hozzák magukkal a sok esetben fejlettebb kockázatkezelési megoldásokat.
