Az online pénztárgépek elvét követve a cégek készletnyilvántartását is be lehetne kötni az adóhivatalhoz – nyilatkozta a Magyar Időknek Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.
Értesüléseink szerint kormányzati szereplők mellett az MKIK képviselői is részt vesznek abban a munkacsoportban, amely az adóhivatal átalakításának lehetséges módozatait tekinti át. Parragh László szerint az online pénztárgépek rendszere beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Úgy véli, a kasszákhoz hasonlóan a cégek készletnyilvántartásait is be lehetne kötni az adóhivatalhoz.
Így az ellenőrök a közúti áruszállítást ellenőrző rendszer segítségével nyomon követhetnék a beszerzést, az online pénztárgépek adatai alapján szemmel tarthatnák az értékesítéseket, az új megoldással pedig pontos képet kapnának arról, hogy az adott cég raktárában mennyi termék van.
A kamara elnöke szerint így kisebb lenne a “feketézés” lehetősége, ezzel együtt az adminisztrációs terhek csökkenhetnének.
A teljesség igénye nélkül Hertay Ákos a KKV Ügyvitel blogon felsorolja, hogy miért is alkalmatlan az új csodafegyver:
- a pénzmosásra szolgáló számlák a szolgáltató szektortól érkeznek, és a szolgáltatásnak nincs raktárkészlete. Ilyenkor a pajkos felek sokszor már gyanús alapossággal körbepapírozva (szerződés, teljesítés igazolás) különböző szolgáltatást vesznek, amit kifizetnek, majd az összeget az ÁFÁ-val és némi adminisztrációs díjjal lecsökkentve visszakapják és a “megrendelőnél” ez szolgál pl. a zsebbe fizetett bérek forrásául. Ezt a valós problémát nem oldja meg.
- aki direkt huncutkodni akar, az jellemzően most is a “másik zsebéből” vásárol olyan árut, amit szintén számla nélkül ad el. Ezeket a tranzakciókat nem pont azért nem fogja semmilyen nyilvántartásba beütni, pont azért, hogy ne maradjon nyoma. Ez ellen sem véd.
- lehet, hogy a készlet szállítólevélen mozog (tehát a készlet csökken), de számlázásra csak a projekt végén, egy későbbi időpontban kerül sor, erre a törvény lehetőséget ad. A szállítólevél alapján (hiszen az már teljesítést igazol) a vevő máris továbbszámlázhatja az árut. Ilyenkor azt látná a NAV, hogy “a semmiből” ott termett némi áru, amit a viszonteladó kiszámlázott, valamint a nagykereskedő készlete csökkent, de nem készült még adó fizetésére kötelező bizonylat.
- ugyanez a helyzet mondjuk a bizományba adott készleteknél, ahol a fogyási jelentések alapján történik időszakos számlázás. Lehet, hogy ugyanabból a termékből van saját és bizományos készlete is egy adott cégnek. Külön jelenteni, hogy mi saját részre vásárolt, szállítólevélen kapott, de még nem kiszámlázott; mi bizományos; és mi már számlával rendelkező termék… nos, ez nem kis feladat.
- lehet, hogy a szóban forgó termék élelmiszer, aminek lejár a szavatossága és selejtezésre kerül. Egyik nap ott volt, másik nap nincs. Nyilván jelentkezik az értéke máshol, de az már csak a könyvelésen fog látszani. Akkor kössük be a könyvelőket is?
- időszakosan a cégek szoktak leltárt tartani. Ilyenkor minden esetben korrigálják a készletet, tehát az értéke, darabszáma úgy tűnhet, hogy “csak úgy” változik a külső szemlélőnek.
- döbbenetes mennyiségű adatról beszélünk, hiszen lehet több raktárunk is, amik között mozog az áru. Ekkora mennyiségű adat feldolgozása még akkor is nagy kihívás, ha nem valós időben továbbítunk a NAV felé, mint a pénztárgépeknél, hanem mondjuk napi szinten.
- ha csak egy egysoros raktárkészlet-értéket látnak, abból meg pont nem fog kiderülni semmi.Ráadásul milyen értéken szeretnék látni? FIFO? Mérlegelt átlagár? Eladási ár?