Az intralogisztikai rendszerek automatizálása napjainkban az egyik legfontosabb olyan terület, mely tartalékot jelent a vállalatok számára a hatékonyság és versenyképesség terén. Az elérhető munkaerő korlátozott volumene, a folyamatok áttekinthetőségének és tervezhetőségének igénye és az Ipar 4.0 megoldások terjedése mind abba az irányba mutat, hogy a vállalatok raktározási és anyagmozgatási feladataik során növeljék az automatizált megoldások számát.
Nem szabad azonban megfeledkezni róla, hogy ezek a rendszerek akkor válnak igazán sikeressé, ha képesek együtt dolgozni a humán munkaerővel, hiszen ezzel egyesül az emberek által biztosítható rugalmasság és az automata rendszerek fáradhatatlan működése. A piacon jelenleg számos automatizált megoldást kínáló cég van jelen, viszont olyan, mely nem a külföldön kifejlesztett megoldását próbálja többé-kevésbé ráhúzni a magyar vállalatok speciális igényeire, annál kevesebb.
A QLM Logistics Solutions Kft. és az Allance Kft. konzorciumában megvalósuló „Kollaboratív robottargonca-rendszer fejlesztése vállalati logisztika versenyképességének növelése érdekében” című projektben a konzorciumi tagok olyan robottargonca rendszer magyarországi fejlesztését végezték el, melynek műszaki színvonala túlmutat egy átlagos automatizált targonca színvonalán.
A rendszer négy fő komponensből tevődik össze, melyek a magasemelésű tolóoszlopos targoncák, alacsony emelésű támasztókaros targoncák, rakodólap be- és kitárolásra szolgáló, görgős- és láncos szállítópálya komponensek, valamint egy saját irányítórendszer.
A rendszer működése során, a két különböző targoncatípus összehangolásával a piacon elérhető, hasonló kategóriájú berendezésekhez képest energia takarítható meg, hiszen nem kell minden feladatot a nagy méretű és tömegű, magasemelésű gépnek ellátni. Ezen kívül a berendezések korszerű teleoperációs funkcionalitással is el vannak látva, melynek köszönhetően az ember közvetlenül tud segíteni a berendezésnek.
Olyan esetben ugyanis, amikor a gép egy bonyolultabb esetben nem tud dönteni, lehetőség van rá, hogy ezt a távfelügyeletet ellátó munkatársnak jelezze, és ő távolról a kívánt, nem egyértelmű mozgást video kapcsolatokon keresztül teleoperációval levezérelje.
A rendszerben lévő gépek számára, saját rendszerirányító szoftver is kifejlesztésre került. Ez korszerű mesterséges intelligencia módszereket alkalmaz mind a flottairányításra, mind a robottargoncák útvonalának megtervezésére. A megerősítéses tanulás technológiájának köszönhetően a rendszer működési jellemzői az idő során folyamatosan javulnak.
A kutatás-fejlesztési projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósult meg, a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásával.
A projekt összköltségvetése: 667,42 millió forint.
Az elnyert vissza nem térítendő európai uniós társfinanszírozás összege: 399,98 millió forint.
