Az építőipar egyik legfontosabb alapanyaga a sóder. Így van ez már hosszú évszázadok, sőt évezredek óta, és amíg épületeink többsége betonalapra épül, addig ezen a téren nem is várható drasztikus változás. Ennek az oka, hogy a beton egyik legfontosabb alkotóeleme a cement és a víz mellett a jó minőségű sóder, mely alapjaiban határozza meg egy épület alapjának tartósságát és szívósságát, miközben nemcsak a fundamentum kialakításakor, hanem az aljzat, a lépcsők, a járdák vagy más zsaluzással kialakított betonelemek kiöntésekor is fontos szerepet kap. Tudjuk-e azonban, hogy milyen utat jár be a sóder a bányától a célállomásáig, egyáltalán mit is nevezünk sódernek?
A sóder definíciója
Az építkezésekhez használt jó minőségű sóder a nagyobb, főként kvarcból és kvarcitból álló sziklák természetes folyamatok révén aprózódott változata, melyet többnyire földalatti bányákból vagy folyómedrek, esetleg vízpartok mélyéről mernek ki. A sóderben megtalálható kavicsokat az esetek jelentős többségében a víz koptatómunkája alakítja ki kellemes gömbölyded formájúvá, de bizonyos esetben a szél és a gleccserjég is végezhet hasonló tevékenységet évszázadok vagy évezredek leforgása alatt.
A természetes kavicsot az esetek többségében homokkal együtt találjuk, amit a legtöbbször mosással távolítanak el a nagyobb kőszemek közül, de betonozáshoz homokkal enyhén dúsított, eltérő szemcseméretű típusa mondhatni a legalkalmasabb. A legjobb minőségű sódert minden esetben folyómederből vagy vízpartokról lehet kitermelni, ahol a víz munkája már előre megtisztította a köveket, és nincs szükség utólagos beavatkozásra, legfeljebb osztályozásra. A bányából mert kavics nagy hátránya, hogy gyakran agyagos közegből származik, ezáltal közvetlenül termelés után nem lehet felhasználni, mert az agyag drasztikusan lecsökkenti a beton szilárdságát és tartósságát.
A hazai építőiparban kijelölt méretszabvány szerint történik a kitermelt kavics osztályozása, ezáltal a 4 milliméteres szemcsenagyság alatti ömlesztett anyagot homoknak, a 4 milliméteres szemcsenagyság felettieket sódernek hívjuk.
A sóder kitermelése és szállítása
Mint fentebb említettük, a legjobb minőségű sóder – mint amilyent a Békás Logistic is forgalmaz – folyómedrekből vagy vízpartokról származik. Sekélyebb vizek esetében a hernyótalpas vagy sínen futó kotrógépek rendelkeznek akkora teljesítménnyel, hogy a jó minőségű ömlesztett anyagot ki tudják termelni, azonban a bányatavak vagy a folyók mélyét általában markolós, vederláncos vagy úgynevezett hidropneumatikus úszókotrókkal érik el annak érdekében, hogy onnan természetes módon mosott, betonozásra és építkezésre alkalmas sóder kerüljön a felszínre.
A kikotort kavicsot még frissiben, azaz vizesen megszabadítják az esetleges agyagrögöktől és a szeméttől, majd mosás során osztályozzák, a következő lépésben pedig víztelenítik, és amennyiben szükség van rá, a túl nagy kavicsszemeket egy speciális eljárással megtörik. Ha a kimert sóder megszáradt, osztályozás után depóniákba kerül, ahol hosszú távú tárolásuk is megoldott. Innen a legtöbb bányában vagy lerakóhelyen – attól függően, hogy hol tárolják a sódert – már gumikerekű, forgó-felsővázas markolók merik fel a megrendelt szemcseméretű sódert a teherautókra, melyek a megfelelő biztonsági előírások betartásával a felhasználási helyükre szállítják az ömlesztett terméket. A többnyire billenőplatóval rendelkező teherautókról a célállomáson a sóder már a kívánt mennyiségben és a kijelölt helyre borítható, hogy onnan az érkező kőművesek betont keverhessenek belőle, és elkezdődhessen az építkezés.
A sóder felhasználása
A jó minőségű sódert a szemcseméret alapján több osztályba sorolhatjuk, ami alapvetően határozza meg felhasználási helyét. A nagyobb szemcseméretű sóder ennek megfelelően a házalapok és az aljzatok betonozásához ideális választás, de cement nélkül, megtisztítva kertek és parkok díszítője, tavak, vízelvezető árkok, lépegetők vagy járdák nélkülözhetetlen összetevője is lehet akár alapként, akár látható elemként. Szintén önmagában a nagyobb kavicsokat felvonultató sóder ideális parkolók, kiülők, de akár feljárók kialakításához is, míg a kisebb szemcseméret a vakolóhabarcsokhoz, a térkövek lerakásához, a fugázáshoz, de akár az aljzatkiegyenlítéshez egyaránt kitűnő.
Forrás: Békás Logistic
