Budapest, 2017 november 28. – Dr. Elmar Degenhart a Continental igazgatóságának elnöke technológiákra nyitott párbeszédet kezdeményezett a közlekedési széndioxid kibocsátásának csökkentéséről.
A berlini automobilhét kongresszuson elmondta: „Az elektromos autózás csak egy része a megoldásnak. A hatékony klímavédelem érdekében olyan hajtásmixre van szükség, amely elektromos hajtásból, tiszta dízel-, és benzinmotorokból, klímasemleges szintetikus üzemanyagokból, valamint üzemanyagcellákból tevődik össze.” A politikailag elrendelt kiszállás a belső égésű technológiából nem a megfelelő út, főleg mivel az új technológiák felhasználóit nem lehet politikai eszközökkel meggyőzni.
Az áramtermelés tekintetében hozzátette: „Az elektromos közlekedés hozzájárulása a klímavédelemhez az áramtermelés módjával és a CO2-mérleggel függ össze. A legtöbb piacon az elektromos hajtás már ma is némi CO2-előnnyel rendelkezik a belső égésű motorokhoz képest. Viszont az elektromos járművek aránya a globális járműállományban relatíve lassan nő és ezért ennek hatása a klímamérlegre csak hosszabb idő alatt bontakozik ki.”
Ezzel párhuzamosan Degenhart kiemelte az ipar és a politika együttműködésének fontosságát: „A technológiai szabályozások kontraproduktív hatásúak. Sokkal inkább az ipar feladata, hogy olyan technológiákba fektessen, amelyekkel sikeres lehet az emissziós normák betartása. Ezért a politika részéről észszerűbb lenne a szükséges innovációk kutatás-fejlesztési hátterének támogatása, valamint a megbízható és hosszú távú keretfeltételek megteremtése.”
Az akkumulátorcellával kapcsolatos kihívás: Milliárdos beruházások szükségesek
Degenhart szerint az akkumulátorcella technológiai és kereskedelmi versenyképessége is hatalmas kihívást jelent az elektromos járművek gyors és milliós nagyságrendű bevezetésében. „Többek között jelenleg még nincs meg a megfelelő cellatechnológia. A jelenlegi akkumulátorok ezért nem felelnek meg az elektromos járművek piaci áttöréséhez szükséges követelményeknek. Ezen kívül a megfelelő akkumulátorkapacitás előállítása milliárdos nagyságrendű beruházásokat tesz szükségessé”, magyarázta Degenhart.
Erre az extrém magas beruházási arányra jól rávilágít az a számítási példa, melyben feltételezzük, hogy 2050-ig a személygépjárművek és a hat tonnánál könnyebb kishaszon gépjárművek 70 százaléka elektromos jármű lesz: az ehhez szükséges akkumulátorkapacitáshoz körülbelül 165 akkumulátorüzemre lenne szükség, berendezésenként 40 gigawattóra éves gyártási teljesítménnyel. A mai költségbázist figyelembe véve ehhez közel 500 milliárd eurót kellene beruházni.
Az energia-, és nyersanyagigények nem akadályozzák az elektromos közlekedést
Az akkumulátorrendszerek gyártásához, rakodásához és újrahasznosításához körülbelül még 2500 terawattóra energiát kell megtermelni. Ez a jelenlegi globális energiaigény egy tizedének felel meg. Ezt megfelelően lefedhetné a jövőbeli áramtermelés és a hatékonyság növelése. Ugyanez érvényes a nyersanyagigényre is – különösen a lítiumra és a kobaltra. Jelenleg még megfelelő mennyiségben állnak rendelkezésre. Degenhart utalt a részben politikailag bizonytalan területeken fekvő kobalt lelőhelyekre is.
A Continental megfelelően fel van készülve a hajtástechnológiák változására
Degenhart úgy látja, hogy a vállalat megfelelően felkészült a meghajtások jövőbeli átalakulására: „Magabiztosan és erősen állunk a járművek hajtástechológiáinak változása elé. Fel vagyunk készülve a nagy hatékonyságú és kis károsanyag kibocsátású belső égésű motor-technológiák és a részben-, vagy teljesen elektromos hajtásrendszerek iránti növekvő keresletre egyaránt.”
„Klímánkért együtt kell felelősséget vállalnunk. Mostani döntéseink határozzák meg, hogy milyen világban fognak élni gyermekeink. Vállaljuk fel ezt a feladatot – most és együtt!”, zárta le beszédét Degenhart.
Forrás: Continental
