A tanulmány 2016 végén született meg, és igaz, rohanó világunkban gyorsan elévülnek az információk, az ebben rejlő gondolatok, folyamatok ma – talán – még aktuálisabbak. Ha belegondolunk, a telematika, az automatizálás, a robotika, önjáró és – hamarosan – öntöltő járművek, elektromos autók, haszonjárművek, Big Data, 3D nyomtatás, Ipar 4.0, IT megoldások százai teszik ma is aktuálissá ezt az elemzést. A tanulmányt 6 részben jelentetjük meg heti ütemezéssel. (A szerk.)
A szállítmányozás mintegy 150 éves múltra tekint vissza. Az elmúlt évtizedben ugyanakkor a digitalizáció – csakúgy, mint a gazdaság, és különösen az ipar más területein – a szállítmányozásban is jelentős teret hódított. Gondoljunk csak a megrendelésektől az árukövetésen át a fuvarbörzéken keresztül a szállítólevelekig vagy az elszámoló rendszerekig tartó újításokra! Jelen tanulmány célja, hogy áttekintse a digitalizáció szállítmányozásban játszott szerepét, annak eddigi történetét, kihasznált és igénybe nem vett lehetőségeit, illetve jövőbeli várható tendenciáit.
„A jövő gépei nem üzemanyaggal, hanem adattal működnek majd.”
(Jack Ma, a kínai Alibaba internetes kereskedelmi portál alapítója)
5. Startup vállalatok a szállítmányozás területén
Jelen fejezetben példákat szeretnék felsorakoztatni – a teljesség igénye nélkül – olyan start up vállaltokra, melyek a digitalizáció adta lehetőségeket használták ki üzleti modelljük megvalósítására a szállítmányozás területén.
a) A Shipweise
A Shipweise-t Alexander Malov és Igor Alipenko alapította 2015 elején. A vállalat egyfajta online tengeri szállítmányozási cég: Az ügyfelek egy egyszerű netes felületen adhatják le szállítási igényeiket, felügyelhetik szállítmányaikat, s egyéb szolgáltatásokat is igénybe vehetnek. A Shipweise-nél a klasszikus szállítmányozási szolgáltatások teljes skáláját kínálják, csak épp elektronikusan. „Szállítmányozási cég vagyunk, és nem piactér” – hangsúlyozta Malov, aki a szoftver első verzióját még maga programozta. Az alapötlet szerint a technikai lehetőségeket a szállítmányozás javítására kell felhasználni: például a felületnek köszönhetően, ahol az ügyfelek minden adatot egyszerre látnak és a szállítás fázisait is nyomon követhetik, nem kell folyamatosan az e-mailjüket ellenőrizniük. „Olyan embereket keresünk, akik utálják a munkájukat. Akiknek az agyára megy, hogy állandóan az e-mailjüket kell nézegetniük, és így sem értesülnek időben az esetleges problémákról. Ők a potenciális ügyfeleink.” De nem csak Malovnak és Alipenkonak jutott eszébe ez a megoldás: a San Franciscó-i Flexport, a szingapúri Haven, a hongkongi Freightos és a brit Kontainers hasonló alkalmazásokat fejleszt, mint a Shipweise. (Reimann, 2016)
b) A Magazino
Frederik Brantner, Lukas Zanger és Nikolas Engelhard először 2011-ben ültek össze eszmét cserélni, 2014-ben pedig megalapították a Magazino GmbH-t. A cég a robotikát köti össze a képfelismeréssel, s így rendkívül pontos automatikus komissiózást tesz lehetővé, mely elengedhetetlen a precíz rakomány-összeállításhoz. A müncheni startup története szinte meseszerű: a kezdeti alapbefektetés után 2014-ben a Siemens is beszállt üzleti partnerként. A cég számára ez egy ideális lökést adott, hiszen a komissiózó-rendszerek és a rakodórobotok kifejlesztése idő- és mindenekelőtt pénzigényes. (Kümmerlen, 2016.01.04.)
c) Az Allyouneed
Christian Heitmeyer és Jeans Druben 2010-ben alapította az internetplatformot az online élelmiszerkereskedelem számára. Az Allyouneed logisztikai partnere a kezdetektől fogva a DHL volt, amely két évvel később át is vette a céget. A startupok azon tipikus tulajdonsága, hogy apró, kis ügyfélbázisú piaci szegmenseket fedeznek fel maguknak, igaz az Allyouneed-re is. Ezek a szegmensek a nagyobb vállalatok számára fejlesztés szempontjából érdektelenek, de ugyanakkor folyamatosan figyelemmel követik a kisebb, újonnan alakuló cégeket és ezek esetében célzott befektetéseket hajtanak végre, mint ahogyan azt a Siemens és a DHL példáján is láttuk. (Kümmerlen, 2016.01.04)
d) A Tiramizoo
A 2010-ben alapított városi futárszolgálat megrendeléstől számított 90 percen belül kiszállítja az árut. A Tiramizoo kiváló példa arra, hogy startup cégek gyakran rugalmasabbak, gyorsabban hoznak döntéseket, valamint hamarabb korrigálják hibáikat, mint nagy versenytársaik, és jelentősen gyorsabban reagálnak az ügyféligényekre is. (Kümmerlen, 2016.01.04)
e) A Pakx
A Pakx elnevezésű startup-cég címzettként és egyben kézbesítőként dolgozik magánemberek számára; az ügyfelekkel egyéni kiszállítási határidőkben állapodnak meg.
A Pakx olyan problémára kínál megoldást, amelyet minden, egyébként nem flexibilis munkarendben dolgozó ember ismer: Mikor munkaidő után hazaér, rendszeresen sikertelen kézbesítésekről szóló cédulákat talál a postaládájában. S mivel a szomszédok sem veszik át a csomagot, az átvevőpontok ekkorra régen bezártak, a környéken pedig nincs csomagmegőrző, a megrendelő gyakran csak hétvégén jut a csomagjához, hacsak időközben a futárcég – többszöri kiszállítási kísérletet követően – vissza nem küldte a feladónak. Ezt a helyzetet küszöböli ki a Pakx este hét óra utáni kiszállításokkal: Regisztrált ügyfelei online vásárlásnál a Pakxot jelölik meg címzettként, majd a cég továbbszállítja előre egyeztetett időpontban a csomagot az ügyfél részére. Az ügyfelek nyolcvan százaléka este 7 és 9 között kéri a kiszállítást. A Pakx legfeljebb 30 napig tárolja a csomagot. (Bottler, 2016.05.17.)
f) Az Urbismart
A francia Urbismart különcnek számít a startup-szcénában. Először is: logisztikai cég. Másodszor: mesterséges intelligenciát használ. Harmadszor: az alapítók mind 50 év felettiek, ezért is hívja az ügyvezető, Jean-Paul Rival „öregurak startupjának”. Az Urbismart az ő és Thierry Bruneau sokéves tapasztalatának eredménye. (Ők ketten a Siemens Logistics System franciaországi leányvállalatánál dolgoztak együtt.)
Az Urbismart alapítóinak ötlete a következő: a teherautók a nagy raktárakból a város szélén levő átrakóraktárakba viszik az árut. Itt egy-egy teherautóra az egy adott utcába szállítandó rakományok kerülnek.
Ahhoz, hogy a különféle feladók és szállítmányozók, illetve értékesítési csatornák együttműködése zökkenőmentes legyen, szükség van egy mindent összefogó rendszerre, amely az áruk mozgását valós időben optimalizálja, szabályozza, felügyeli és átszervezi. A platform kommunikál a sofőrökkel, beiktatja a vezetési szüneteket, és rögtön figyelembe veszi a forgalmi zavarokat. Az alapítók egyfajta „tele-teherautó-platformot” hoztak létre. Az Urbismart fuvarkapacitást vásárol, és azt eladja az árufeladóknak. A vállalat úgy szervezi az árufolyamot, hogy a lehető legjobb kapacitáskihasználtságot érje el, a legjobb útvonalon haladjanak az autók, és a felrakó költségei alacsonyak legyenek, s ezzel együtt a közlekedési terhelés is csökkenjen. Kezdetben az Urbismart a logisztikai szolgáltatók meglevő telephelyeire támaszkodott, melyekkel a cég szolgáltatási szerződést kötött. Az optimalizációt az Urbismart a Teramark céggel együtt modellezte le. Az eredmény: minden szereplő, a feladó, a szállítmányozó és a város is profitálhat belőle. (Klingsieck, 2016.01.21.)
g) A Weft és az IONX
Az olyan startupok, mint a Weft, és a nagy cégek olyan oldalhajtásai, mint az IONX lehetőséget adnak az adatok egyszerű begyűjtésére a szállítási lánc bármely pontján, a szállítmányra vagy a fuvareszközre csatlakoztatható szenzoralapú technológiák segítségével. A Weft lehetőséget ad a konténerek valós idejű nyomon követésére bárhol a világon. Mikor összevetik eme valós idejű adatokat korábbi szállítások adataival, a program azonosítja a valószínű szűk keresztmetszeteket, így azelőtt figyelmeztetik a feladót a problémára mielőtt az ténylegesen be is következni. Jelenleg a világon használatos húszmillió konténernek csupán a töredékét követik nyomon ilyen módon, így a lehetséges megtakarítási potenciál ezen a területen hatalmas. (World Economic Forum, 2016)
h) A LightInTheBox
A LightInTheBox 2015 januárjában indított platformot. A kínai internetes kereskedelmi cég, mely közvetlenül a fogyasztókhoz szállít a világ minden pontjára, reméli, hogy a LanTingZhiTong platform csökkenti a szállítási költségeket, rövidíti a kiszállítási időt és növeli az ügyfél-elégedettséget azáltal, hogy összeköti a nemzetközi internetes kereskedőket a nemzetközi logisztikai szolgáltatókkal. A platform tartalmaz globális ár-összehasonlító, útvonal-optimalizáló és küldeménykövető modult, illetve Big Data-analizáló eszközt. A ZhiTong és a többi újgenerációs platform valószínűleg támogatni fogja a nemzetközi kereskedelem növekedését azáltal, hogy a „kisegítő” logisztikai/szállítmányozó cégek több ügyfél számára tudják általa kínálni szolgáltatásaikat. (World Economic Forum, 2016)
i) A Coyote
A 2006-ban alapított Coyote azon cégek egyike, melyek összehozzák a szállítási igényeket a rendelkezésre álló kapacitással. A rendszer arra specializálódott, hogy a szállítmányokat a fuvarozók üres visszaútjaira szervezze. Jelenleg a kamionok fele a visszaúton üresen közlekedik, így az ilyen irányú hatékonyságnövelésben hatalmas potenciál van. A cég jelentése szerint 2014-ben 31 millió „üres kilométert” tettek hasznossá, és 56.300 tonna felesleges széndioxid-kibocsátást előztek meg. 2015. augusztusában a(z) UPS felvásárolta a Coyote-ot 1,8 milliárd dollárért. (World Economic Forum, 2016)
j) A KeepTruckin
A cég mobileszközről is elérhető web alapú elektronikus naplót és flottamenedzsment platformot kínál. A gépjárművezetők követhetik saját gépjárművük futásteljesítményét egy elektronikus naplón át, és figyelmeztetést kapnak, ha túllépik a megengedett vezetési időt. A naplókat, elektronikus aláírással ellátva át is lehet küldeni e-mailben a fuvarszervezőknek. A Lettuce nevű online megrendelés-és készletellenőrző applikáció rengeteg lehetőséget kínál: regisztrálni lehet a megrendeléseket, követhető a számlázás, a kiszállítás, és magában foglal egy ügyfélkapcsolati menedzsment rendszert is. Mivel felhőalapú szolgáltatásról van szó, így egyszerre több eszközről is elérhető. (Accenture, 2014)
Az előző részek:
- dr. Vásárhelyi Árpád: A digitalizáció szerepe a szállítmányozásban
- dr. Vásárhelyi Árpád: A digitalizáció szerepe a szállítmányozásban 2.
- dr. Vásárhelyi Árpád: A digitalizáció szerepe a szállítmányozásban 3.
- dr. Vásárhelyi Árpád: A digitalizáció szerepe a szállítmányozásban 4.
A következő rész megjelenése: 2017. július 20.
