A 2014-2019-re szóló középtávú logisztikai stratégia a tervek szerint decemberre készül el – tudtuk meg Doór Zoltántól, az Logisztikai Egyezteto Fórum (LEF) soros elnöki tisztét betölto MLE elnöktol. A szakma által szorgalmazott, és a két érintett tárca részvételével formálódó stratégia megfelelo inputokat szolgáltathat a 2014-2020-as uniós támogatási periódus tervezéséhez.
Miközben az elmúlt években egymást követték a különböző ágazati stratégiák, nincs kormányzati szinten elfogadott, konzisztens, a logisztikát gazdasági súlyának megfeleloen kezelő összetett stratégia – indokolta Bárdos Krisztina, az Iparfejlesztési Közalapítvány (IFKA) ügyvezeto igazgatója a vezetésével készülő középtávú logisztikai stratégia kidolgozását. Bár 2004-ben a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság elkészítette a Magyar Logisztikai Stratégia című tanulmányt, amely alapul szolgált a Nemzeti Logisztikai Stratégia (2007-2013) minisztériumi eloterjesztésnek 2007-ben, de ezt a kormány nem tárgyalta.
A tanulmányt a Logisztikai Egyezteto Fórum 2009-ben Logisztikai Akcióterv (2009-2013) néven aktualizálta. Az elmúlt három évben itthon és a világban bekövetkezett gazdasági változások miatt azonban ismét szükségessé vált – a korábbi elképzelésekre támaszkodva és azokat aktualizálva – egy középtávú logisztikai stratégia megalkotása, amely államigazgatási szinten is prioritást élvez. Hiszen a logisztika Magyarország versenyképességének javításában kulcsfontosságú tényező, az egyik legígéretesebb kitörési pont. A szektor által nyújtott szolgáltatások színvonala, elérhetosége dönto a hazánkba beáramló, vagy az azt éppen elkerülo befektetések szempontjából. A szakmai összefogással készülo stratégia kidolgozására az IFKA készített ütemtervet.
A márciusban kezdodött munka első szakasza lezárult. Feladatai voltak az induló állapot rögzítése, a logisztika lehatárolása, a stratégiai pillérek meghatározása, és a SWOT elemzés. Jelenleg a munka a második fázisnál tart, amely során elemzik a korábbi releváns dokumentumokat, feltárják a stratégiát befolyásoló tényezoket, rögzítik a stratégia elemeit, és országos, átfogó kutatás készül. Ez utóbbi kitértékelése még tart. Mindezek alapján a harmadik szakaszban állítja össze a stratégia legfontosabb pontjait. Az elso fázisként készült SWOT analízis során azonosított két pillér – logisztikai eroforrások, illetve logisztikai kapcsolatok – mentén végezték el a helyzetelemzést. Ennek elsodleges feladata – hangsúlyozta Bárdos Krisztina -, hogy munkahipotéziseket adjon az átfogó helyzetelemzéshez, nem pótolja a gazdasági és társadalmi környezet pillérek szerinti részletes vizsgálatát.
Az analízis készítésekor fontos szempontnak tartották egyrészt, hogy megfelelő súllyal jelenjen meg a tranzitországból fakadó potenciális előnyök kihasználása, illetve az ebből eredő negatív externáliák csökkentése. Másrészt hogy a logisztika iránti kereslet másodlagos kereslet: alapesetben a termelés és a kereskedelem generálhat logisztikai szolgáltatást, így a legnagyobb szerepe a logisztika-igényesebb iparágaknak lehet.
Doór Zoltán örvendetesnek nevezte, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is támogatja a középtávú logisztikai stratégiát. Szakembereik részt vesznek a kidolgozását végzo munkabizottságokban. A két tárca több szempontot is jelzett az uniós és hazai szabályozási és támogatási környezettel kapcsolatban. Egyebek között, hogy a 2014-20-as uniós fejlesztési periódus feltételei szigorodnak, az elérheto források 20- 25 százalékkal, a vissza nem térítendo támogatások aránya pedig jelentosen csökkeni fog. A TEN10 politika felülvizsgálat alatt van. A jövoben törzshálózatok és átfogó hálózatok lesznek, amelyeket 2030-ig és 2050-ig kell kiépíteni. Ez Magyarország esetében mintegy 1500 kilométer közlekedési hálózat fejlesztést jelent. Az elozetesen becsült fajlagos költség 2-2,5 milliárd forint kilométerenként. Az NFM fontosnak tartja, hogy ezen fejlesztések prioritásainak kijelöléséhez is hozzá tudjon járulni a készülo logisztikai stratégia. Továbbá, hogy megfelelo inputokat szolgáltasson a 2014-2020-as uniós támogatási periódus tervezéséhez. A LEF elnök a stratégia lehetséges irányairól szólva elmondta, hogy keleti nyitás esetén nagy távolságú ellátási láncok muködtetésére kell felkészülni, korszeru árufogadó célállomással, képességekkel. Kárpát-medencei cél esetén délmagyarországi – Baja-Szabadka vasútvonal, Szeged vasúti híd, Mohács – fejlesztések kellenek.
