A LOGIMAT 2011. nemzetközi szakkiállítás- és vásár február 8- és 10-e között, óriási külföldi érdeklődés mellett, mintegy nyolcszáz kiállítóval, 4 csarnokban, 52 ezer négyzetméteren, több mint húszezer látogatóval idén is bebizonyította, hogy napjainkban is folyamatosan születnek innovatív megoldások „minőséggel fűszerezve.”
A stuttgarti szakkiállításra utazva a hazai menedzserekben felmerült, hogy vajon mi a drágább, egy nemzet, egy város, egy –egy vállalkozás számára: az élet minden területén új technológiát alkalmazni egyszeri, nagyobb beruházással, vagy folyamatosan kevés pénzért a régi, jól bevált, olcsóbb módszereket alkalmazni?
Amíg a LAUNE Kft munkatársai a kilenc órás úton megcsodálhatták a nyugaton meghonosított alternatív energiaforrások, – nap, szélenergia – mindennapos alkalmazását, addig nálunk még képletesen „szélmalomharcot” vívnak mérnökeink ezek bevezetéséért. Ezt tapasztalták a logisztikai szakkiállításra utazó fiatalok a saját személyes iparágukban is. Amikor Magyarországon egy új raktár felépítésekor a raktári rendszerek bevezetésénél a statikus rendszerek töredék áron kaphatóak a dinamikus rendszerekkel szemben, evidens a kérdés, vajon a vevő mi alapján választ? Mit vesz figyelembe? Az árat, a megtérülési időt, a kapacitást, illetve a hely- és energia kihasználtságot? A folyamatos fejlesztés, a hatékonyság és a fenntarthatóság, mint kulcsszavak azok, melyet a LogiMAT szakmai fóruma képviselt. A kiállítás ez évi vezérfonala a környezetvédelem. Ugyanakkor megfogalmazódik a kérdés: ami környezetvédő megoldás az egyúttal gazdaságos is? Egyértelműen igen, – ezekre és sok egyéb kérdésre adott választ a kiállítás és a megrendezett keretprogramok. Míg az első napon a „zöld intralogisztika értelme”, a másodikon az „energia hatékonyság a logisztikai tervezésben” kérdései kerültek napirendre, a harmadikon „a jövő intralogisztika rendszereinek hatékonysága”.
Az utóbbi években a globális klímaváltozás következtében felértékelődött a nemzetek között a széndioxid kibocsátás és az energia hatékonyság kérdése. Ezek csökkentése minden iparág felelőssége, ám ha így van, a logisztikai folyamatok hogyan változtatják meg a környezettudatosságot? Jó példa e szektorban az állványkiszolgáló berendezések új generációja, a targonca fékezési energiájából hasznosított elektromos áram, amelyet az akkumlátor töltésére lehet felhasználni. Ezáltal az üzemeltetőnek energia megtakarítást, a környezetnek pedig kisebb terhelést eredményez.
Ugyanis energia megtakarítás = környezetkímélés!
Avagy a raktár technológia esetében – ahol kis helyen minél több árut kívánnak elhelyezni -már a tervezésekor, a munkafolyosók kiiktatásával és dinamikus állványrendszer alkalmazásával több, mint 70 %-kal növelhető a raktári tároló kapacitás!
Ésszerű számítások révén kimutatták, hogy az intralogisztikai rendszerek életciklusában az üzemeltetési költség, ezen belül különösen az energia költség meghatározó. Az intralogisztikai rendszerek egész életciklusára vetített befektetési – és beszerzési költségek mindössze 10-15 %-ot tesznek ki, a többi az üzemeltetés költsége. Ezen belül jelentős részt tesz ki az energia felhasználásra fordított költség. Nos, akkor a mi az, ami a folyamatban drága? A beszerzés vagy az üzemeltetés?
Mi volt az, ami az öt manager számára a stuttgarti kiállításból a legfőbb üzenetként megfogalmazódott? „Itthoni szemléletünkben, gondolkodásunkban nyugathoz képest sokat kell még fejlődnünk, de úgy érzem, jó úton haladunk – nyilatkozta Pásztor Róbert, a LAUNE ügyvezetője.”
A LAUNE csapata -német, olasz, svájci, francia, lengyel, cseh beszállítókkal konzultálva, – azon fáradozik, hogy e modern szemléletet és technológiát, hely-, idő,- energia, megtakarítást elérhetővé tegye a magyar vállalkozások számára , a gyártáskiszolgálás területén. Az állandóan változó piaci kereslet, a tudatos fogyasztói magatartás előretörése elősegítheti az új, innovatív megoldások hazai meghonosítását.