Öt lehetséges forgatókönyvet vázolt fel a Deutsche Post DHL által kidolgozott A szállítmányozás jövõje: Logisztika 2050-ben címû jövõkutatási tanulmány. Az ágazat szolgáltatásai iránti igény szinte mindegyik változat szerint jelentõs mértékben növekszik. A tanulmányt ma a Földön, vízen, levegõben – Trendek és tendenciák 2012 logisztikai konferencián ismertették.
Az öt forgatókönyv olyan kulcsfontosságú területek vizsgálatára épül, mint a kereskedelem, a fogyasztás, a technológiai és társadalmi tendenciák, valamint a klímaváltozás, és igyekszik megbecsülni azt, milyen hatással lesznek az ezeken a területeken bekövetkezõ változások a 2050-ben élõ emberek életére és értékrendjére. A tanulmány öt, egészen különbözõ, néhol szélsõséges változatot mutat be azzal kapcsolatban, milyen lesz vagy lehet a világ 2050-ben.
Van azonban egy közös eleme a forgatókönyveknek: a logisztika alapvetõen megváltozott szerepe. A logisztikai szolgáltatások iránti igény szinte mindegyik forgatókönyv szerint jelentõs mértékben nõni fog. Eltérnek azonban a változatok abból a szempontból, hogy konkrétan milyen feladatok hárulnak majd a logisztikai szolgáltatókra, és milyen kihívásoknak kell megfelelniük. Az elszabadult gazdaság – az összeomlás veszélye forgatókönyv szerint a világot kontrollálatlan materializmus és a fogyasztásintenzív fellendülés jellemzi. Ezt a fenntarthatatlan rendszert az erõforrások szakadatlan kizsákmányolása határozza meg, melynek nyomán felgyorsul a klímaváltozás és egyre gyakoribbá válnak a természeti katasztrófák. A féktelen növekedés világában drámai mértékben megnõ az igény a logisztikai és szállítmányozási szolgáltatások iránt.
Egy hatalmas, globális szállítmányozási hálózat teszi lehetõvé a javak gyors eljuttatását a fogyasztás vagy a felhasználás helyére. A klímaváltozás azonban egyre gyakrabban okoz problémákat az ellátási láncok mûködésében, ez komoly kihívást jelent a logisztikai vállalatok számára. A megahatékony megavárosok forgatókönyv szerint a világ mûködését hatalmas „megavárosok” határozzák meg. Ezek egyszerre hajtómotorjai és haszonélvezõi a fenntartható fejlõdést célzó paradigmának. A városok növekedésébõl adódó problémák – például a zsúfoltság, a közlekedési dugók és a légszennyezés – megoldása érdekében rendkívül hatékony tervezési, szervezési és megvalósító mechanizmusokat dolgoznak ki. A robotika forradalmasítja a termelés és a szolgáltatások világát. Megváltoznak a fogyasztói szokások is: a termékeket sokkal inkább bérlik az emberek, nem pedig megvásárolják. A hatalmas jármûforgalmat hatékony közlekedésirányítási koncepciók segítségével kezelik. A világ megavárosai közötti kereskedelmi kapcsolatokat egy hatalmas hálózat teszi lehetõvé, amely közúti, tengeri és ûrrepülõkkel történõ áruszállítást egyaránt magában foglal. A logisztikai ágazat feladata a városok és a közmûvek logisztikai irányítása, valamint a repülõterek, kórházak és bevásárlóközpontok rendszerszintû szolgáltatásainak biztosítása. A testre szabott megoldások forgatókönyvben a fogyasztóknak lehetõségük van arra, hogy megtervezzék és létrehozzák saját termékeiket. Ebben központi szerepet játszanak az újonnan kifejlesztett 3D-s nyomtatók.
Ez a tendencia a regionális kereskedelem erõsödését eredményezi, csak a nyersanyag és az információ áramlása zajlik globális mértékben. A logisztika szempontjából az értékláncok lokalizálódása miatt jelentõs mértékben csökken az igény a kész- és félkész termékek nagy távolságba történõ szállítására. A logisztikai szolgáltatók szervezik meg a teljes fizikai értéklánc mûködését. Szintén õk felügyelik a 3D-s nyomtatók számára készített tervekkel és adatokkal kapcsolatos kódolt információáramlást. A termelés decentralizált szervezése nyomán megnõ a regionális logisztika és a közvetlen szolgáltatások jelentõsége. A bénító protekcionizmus forgatókönyv szerint a gazdasági válságok, valamint a fokozódó nacionalizmus és protekcionizmus miatt a globalizációs tendencia megfordul. A technológiai fejlõdés lelassul. A magas energiaárak és a drámai nyersanyaghiány nemzetközi konfliktusokhoz vezet.
Ebben a helyzetben a logisztikai ágazat számára fokozott kihívást jelent a globális kereskedelem visszaesése és az ellátási láncok regionalizálódása. A kormányok stratégiai ágazatként kezelik a logisztikát. Mivel egyes országok és szövetségek között kiélezõdnek a feszültségek, a független államokban tevékenykedõ logisztikai szolgáltatók egyfajta közvetítõként vesznek részt a nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokban. A globális rugalmasság – lokális alkalmazkodás forgatókönyv olyan világot ír le, amelyben kezdetben az olcsó és automatizált termelésnek köszönhetõen jelentõsen megnõ a fogyasztás. A gyorsuló klímaváltozás miatt azonban egyre gyakoribbá válnak a természeti katasztrófák, amelyek gondokat okoznak az ellátási láncok és a karcsúsított termelési struktúrák mûködésében, ami gyakori ellátási hiányhoz vezet. A hatékonyság maximalizálásáról a sebezhetõség csökkentésére és a rugalmasság növelésére helyezõdik át a hangsúly. Ez a radikális elmozdulás a redundáns termelési rendszerek felé, valamint az ellátási láncok regionalizálódása megnöveli a globális gazdaság ellenálló képességét a problémákkal szemben.
Ez a regionális kereskedelemre épülõ, rugalmas rendszer nagymértékben a logisztikai ágazatra támaszkodik, amely prioritásként kezeli a folyamatos ellátás biztosítását, és tartalék infrastruktúra segítségével gondoskodik arról, hogy a szállítás a bizonytalan vagy veszélyes idõszakokban is zavartalan legyen. Az összetett „justin- time” folyamatok helyett hatalmas raktárakat alakítanak ki a gyártó vállalatok közelében; az itt tárolt készletek nélkülözhetetlenek a megbízható mûködéshez.
Forgatókönyvváltozatok
1. FORGATÓKÖNYV: elszabadult
gazdaság – az öszszeomlás
veszélye
2. FORGATÓKÖNYV: megahatékony
megavárosok
3. FORGATÓKÖNYV: testre
szabott megoldások
4. FORGATÓKÖNYV: bénító
protekcionizmus
5. FORGATÓKÖNYV: globális
rugalmasság – lokális
alkalmazkodás
