Évente több ezer közúti baleset lenne megelőzhető, ha az autósok, motorosok, kerékpárosok és a gyalogosok is tisztában lennének a tehergépjárművek holtterének méreteivel – többek között erre is felhívták a figyelmet május 11-én, a Közlekedéstudományi Egyesület által elindított Közlekedési Kultúra Napjának budapesti rendezvényén. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) által szervezett eseményen a biztonságtudatos közlekedés fontossága mellett, az intermodális fuvarozás közlekedési kultúrára kifejtett hatásait, előnyeit is ismertették. A résztvevők többek közt kipróbálhatták, mit lát egy sofőr a kamion vezetőfülkéjéből, és azt is, hogyan daruzzák át a kamionok több tonnás pótkocsiját egy vasúti szerelvényre.
A Közlekedéstudományi Egyesület által három éve éltre hívott Közlekedési Kultúra Napján a közlekedésbiztonság, a közlekedési kultúra ügye iránt elkötelezett partner szervezetek az ország különböző pontjain értékteremtő rendezvényeket tartanak. Az eseménysorozathoz idén a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége is csatlakozott.
Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (European Transport Safety Council, ETSC) adatai szerint évente mintegy négyezer halálos kimenetelű teherautós baleset történik Európai útjain. Az áldozatok mintegy negyede kerül ki a gyalogosok és a biciklisták közül, míg a szintén évi ezer körülire tehető városi tehergépkocsis balesetek felében veszti az életét gyalogos vagy biciklis, holott ezek a balesetek többnyire alacsony sebesség mellett következnek be. A szakértők szerint a holttérnek nagy szerepe van a halálos kimenetelű tehergépkocsis balesetekben, a sofőr által nem látható terület ugyanis – típustól is függően – akár több szobányi méretű is lehet. (Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség korábbi tanulmánya szerint a holttér nagyságát leginkább az határozza meg, milyen magasan van a gépkocsivezető az út fölött, de sokat számít a vezetőfülke kialakítása is.)
Ezeken a terülteteken „láthatatlanná válhat” egyszerre több személyautó, húsz motoros, harminc biciklista, egy kisbusz, de akár egy, a kamion előtt, a zebrán áthaladó óvodáscsoport is. A közlekedés során ezzel nem csupán a kamionsofőröknek kell tisztában lenniük, hanem az autósoknak, motorosoknak, bringásoknak és a gyalogosoknak is körültekintően kell közlekedniük az akár 40 tonna össztömegű szerelvények közelében – hívta fel a figyelmet Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke.
A Közlekedés Kultúra Napjának szervezői ezért idén közösen igyekeznek felhívni a figyelmet a kamionok holtterének ismeretére. Az MLSZKSZ által a Budapesti Szabadkikötő területén megrendezett eseményen a résztvevők a Trans-Sped bemutatóján ki is próbálhatták, mit lát – illetve, hogy mit nem lát – egy sofőr a kamion vezetőfülkéjéből.
A 2018. évi esemény fókusza a biztonságtudatos közlekedés mellett az összefogásra és a partnerségre is kiterjedt. Ennek jegyében az intermodális fuvarozás – több közlekedési mód, például a vasút és a közút használatával jut célba az áru – előnyeire is felhívták a figyelmet. Az áruk kombinált szállításával nemcsak a közút környezeti terhelése és az utak amortizációjának mértéke csökkenthető, hanem a szállítás költséghatékonyabb és gyorsabb is a nagy távolságú fuvarok esetében. Az Ekol Hungary ismertette a daruzható közúti pótkocsik vasúti fuvarozásának gazdaságossági szempontjait és szervezési, logisztikai kérdéseit. (Az intermodális fuvarozás lényege ugyanis az, hogy nem az áru, hanem az azt szállító eszköz – szállítókonténer, vagy a teljes pótkocsi – vált közlekedési módot, azaz daruzzák át egy közúti vontatóról a vasúti szerelvényre). Ezt követően a Mahart Container Center Ro-Ro terminálján a jelenlévők meg is nézhették a daruzható pótkocsik átrakodását egy vasúti szállítóeszközre.
Forrás: MLSZKSZ
