A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) több légiközlekedési szervezet szakembereinek a bevonásával elkészítette egy gyökeresen új légügyi törvény koncepcióját, amely többek között a felelõsségi körök pontosabb meghatározásával, valamint az európai uniós és nemzetközi eljárásrendekhez való igazítással a jelenleg érvényben lévõnél alkalmasabb a rendkívüli helyzetek kezelésére – mondta lapunknak Horváth Zsolt Csaba, az NKH elnöke, légügyi fõigazgató. A szaktárcának benyújtott és a légiközlekedési kollégiumnak is bemutatott javaslat különösen aktuálissá vált az izlandi eredetû hamufelhõ miatt Európa-szerte kialakult helyzetben. Amióta repülés létezik, a légtérben nem alakult még ki olyan különleges veszélyhelyzet, mint amilyen április közepén a vulkánkitörés következtében Európa nagyobbik részét elborító sûrû hamufelhõ miatt keletkezett. Horváth Zsolt Csaba elmondta, hogy az uniónak sem volt kész eljárásrendje ilyen esetekre. A rendkívüli helyzetekre vonatkozó részletes európai szabályozás most készül, és ebben a munkában részt vesz az NKH is. Intenzív konzultációk folynak, május elején például Magyarországra látogat a légügyi világszervezet, az ICAO elnöke is. A vulkáni felhõ lehetséges hatásait a vulkáni hamuval foglalkozó londoni központ (Volvanic Ash Advisory Centre) modellezte.
Kockázatelemzést végeztek, számítógépen modellezték, hogy a hamufelhõ hol milyen koncentrációban fordul elõ, s ennek milyen hatása lehet a repülés biztonságára. A magyar légügyi irányítás ezeket az elemzéseket vette alapul, amikor elrendelte, majd részlegesen, végül teljesen feloldotta a repülés tilalmát a magyar légtérben. Az európai hatóságok nagyjából egyformán, de nem egységesen reagáltak a hamufelhõ okozta kockázatra. Az Euroontrollal és a Hungarocontrollal egyeztetett döntéseinkben a legfontosabb szempont az utasok biztonsága volt. Ezért az elsõ napokban csak kétféle intézkedés volt lehetséges: a légtér teljes zárlata, illetve annak felszabadítása. Magyarországon az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) tájékoztatta a hatóságot a felhõ érkezésérõl, területi elhelyezkedésérõl és a hamu koncentrációjáról. Voltak olyan idõszakok, amikor a hazai légtér nagyobb részén éppen tiszta volt a levegõ, de a légitársaságok hiába kaptak volna felszállási engedélyt, hiszen szinte valamennyi célállomás irányában és fölötte repülési tilalom volt érvényben. A hatóság a kritikus idõszakban engedélyezte a légi mentést Magyarországon, mert az életmentést az ismert kockázatnál fontosabbnak ítélte meg. Ebben a helyzetben az unió miniszteri tanácsa és az Eurocontrol ideiglenes eljárásrendet javasolt a nemzeti hatóságoknak, és ez érvényes ma is mindenütt, így hazánkban is. Ez az intézkedés a súlyos szennyezés miatti teljes zárlaton és a tiszta égbolt melletti szabad repülésen kívül egy harmadik lehetõséget nyitott meg: bevezette a potenciálisan szennyezett légtér fogalmát. Ebben az esetben fokozott karbantartásra és ellenõrzésre hívják fel a légitársaságok figyelmét, azok pedig maguk dönthetnek arról, hogy élnek-e repülés szabadságával. Ez a lehetõség katonai tesztrepülések eredményei alapján nyílt meg. Speciális repülõgépek berepültek a sûrû hamufelhõbe, s regisztrálták a pilótafülke ablakán és a hajtómûben keletkezett károkat. Április közepétõl a légiközlekedési hatóság az OMSZ-tõl hatóránként érkezõ helyzetjelentések alapján értékeli az aktuális helyzetet.
A HATÁLYOS LÉGÜGYI TÖRVÉNYT 1995-ben fogadta el az Országgyûlés. Azóta Magyarország belépett az Európai Unióba, a kontinensen liberalizálták a légi szolgáltatásokat, többszörösére növekedett a diszkont-légitársaságok száma. A Nemzeti Közlekedési Hatóság szakemberei által kidolgozott új légügyi törvény koncepciója ennek a csaknem minden tekintetben megváltozott helyzetnek a szabályozási hátterét kívánja elõsegíteni.