A nagy autógyártók és beszállítók hosszútávra rendezkedtek be Kelet-Közép-Európában: az elkövetkező időszakban növekedéssel, munkaerő-bővüléssel és innovációs-technológiai beruházásokkal számolnak. Míg a régió elsősorban az alacsony bérek és a képzett munkaerő miatt vonzó, a legnagyobb kihívást a bizonytalan jogi háttér és az oktatási rendszer jelentik – a Deloitte idén először összeállított Automotive Felmérése a régió 6 országának autóiparairól nyújt átfogó képet.
Kelet-Közép-Európa az utóbbi években az autógyártás fellegvárává nőtte ki magát, ezért a Deloitte 8 autógyártó és 72 iparági beszállító döntéshozóinak megkérdezésével felmérést készített a régió 6 országának (Bulgária, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia) autóiparairól: a nemzetközi tanácsadó cég feltérképezte az egyes országok nyújtotta előnyöket és hátrányokat, hogy latba vehesse a lokális autóiparok lehetőségeit, jövőbeni versenyképességét, továbbá a szektorban rejlő potenciált. A felmérés eredményei mindenképpen optimizmusra adhatnak okot, azonban egyúttal fejlődésre váró területekre is rávilágítanak.
A megkérdezett vezetők 75%-a az alacsony régiós munkabéreket nevezte meg elsőszámú vonzerőként, míg 55%-uk a képzett munkaerő meglétét, 36%-uk pedig a kedvező adózási feltételeket emelte ki előnyként. A vállalatok 97%-a elégedett a lokális adottságokkal, ezért az elkövetkező 5 évben nem tervez költözést, miként az is az elégedettséget és a bizalmat támasztja alá, hogy a cégvezetők 74%-a számol a gyártási kapacitás növekedésével. Újabb üzletágak esetleges létesítésére Lengyelország a legvonzóbb célpont (34%).
Gerendási Péter, a Deloitte Tanácsadás üzletágának partnere kiemelte: „Az elkövetkező években a K+F innovációk és az előremutató technológiák fogják vezérelni az autóipart: a hálózatba kapcsolt járművek, az önvezető autók, az elektromos meghajtás, a Dolgok Internete, vagy a küszöbön lévő Ipar 4.0 fejlesztései, mint például a hálózatba kapcsolt gyártósor. Azok a cégek tudnak majd tovább növekedni, melyek időben, gondos tervezést követően reagálnak a jelen és a közeljövő technológiai kihívásaira. Mindez a piaci változásokra érzékenyebb, egyben jóval rugalmasabb járműipari beszállítókra hatványozottan érvényes.”
Az autógyártók 52%-a tervezi bővíteni beszállítói körét, minderre természetesen a legújabb technológiai trendek (pl. a hálózatba kapcsolt vagy az elektromos autók) térnyerése közvetlen és további élénkítő hatással lehet, hiszen az új igények megjelenésével új beszállítók is felbukkanhatnak a piacon.
A beszállítók 69%-a azonban már most keresi a globális piacon kínálkozó, innovációs portfolióbővítési lehetőségeket. Bulgária, Magyarország és Románia a többi megkérdezett országhoz képest tudatosabban (50%) reagál az új technológiai megoldások bevezetésére, ráadásul a magyar és szlovák válaszadók infrastruktúra és intézmények kérdésében is biztatóbban nyilatkoztak. Mindez azért különösen fontos, mert az automotive szektorban az ellátási lánc, a pontos szállítás és a szállítmány biztonsága elengedhetetlen a futószalag hatékonyságának fenntartásához.
Az autógyártók és a beszállítók közti együttműködés során autógyártói részről leginkább a termék ára (18%) és magas minősége (16%) számít, míg a beszállítók a megrendelések kiszámíthatóságát (36%) és a stabil partneri kapcsolatot (40%) emelték ki. Technológiai innovációk, K+F projektek sikeres végrehajtásához ugyanis megalapozott, bizalmi és hosszabb távra tervezett kapcsolatra van szükség autógyártó és beszállító között.
Kihívások
A lokális tényezők közül 46%-kal – és a korrupcióval, valamint a transzparencia hiányával egyetemben – a kiszámíthatatlan törvénykezési háttér, a közlekedési infrastruktúra és a logisztikai közeg hiányosságai (34%), valamint az oktatási rendszer elmaradottsága (38%) jelentik a legnagyobb problémát a versenyképességre nézve. Ez utóbbival szoros összefüggésben a válaszadók 33%-ának okoz nehézséget megfelelően képzett munkaerő felkutatása.
A képzett munkaerővel kapcsolatos ellentmondásra Gerendási Péter világított rá: „Mikor az autógyártók és iparági beszállítók kiépítették üzemeiket Közép-Európában, nagyon könnyen találtak képzett munkaerőt. Ez mára egyre nagyobb nehézséget jelent, különösen az olyan, magas foglalkoztatottsági mutatókkal rendelkező országokban, mint Csehország és Szlovákia. Az akadémiai oktatás hanyatló színvonala is aggaszthatja a befektetőket, hiszen kompetens utánpótlás nélkül a vállalatok nehezen tudnak majd megfelelni a termékekkel kapcsolatos, egyre növekvő minőségi elvárásoknak, valamint a gyorsan fejlődő technológiákból fakadó kihívásoknak. Ebből fakadóan a vállalatok 89%-a belső továbbképzés útján igyekszik a munkaerő kompetenciáját biztosítani. Mindazonáltal Magyarország és Szlovákia már komoly előrelépéseket tett a vállalatokkal szoros együttműködésben zajló duális képzés kialakításában.”
Ennek megfelelően Magyarországon és Szlovákiában már az állami iskolákkal való kooperáció van fókuszban, míg Bulgáriában, Csehországban, Lengyelországban és Romániában inkább céges továbbképzésekre és saját kézben lévő akadémiák alapítására fordítanak forrásokat.
A képzett munkaerőért folytatott harcban a nagy, multinacionális vállalatok előnyt élveznek, hiszen nagyobb összegeket tudnak tréningekre és továbbképzésekre fordítani, mint a kis- és középvállalkozások, akiknek emiatt végül be kell érniük a szerényebb képességű munkaerővel. Ez pedig hosszútávon globális versenyképességüket is ronthatja.
Épp ezért nem meglepő, hogy a vállalatvezetők a versenyképesség megőrzése érdekében az elkövetkező 5 évben a kompetens munkaerő kiképzésére (66%) és termékfejlesztésre, termékbővítésre (76%) kívánnak kiemelt figyelmet fordítani.
„Az egyes lokális kihívások ellenére a közép-európai autóiparnak mindenképpen jó kilátásai vannak. A felmérésben résztvevő vállalatok tervezett beruházásai és nemzetközi ügyfélportfoliójuk bővülése közép- és hosszútávon is egyértelmű optimizmusra adhatnak okot. A megkérdezettek mindössze 33%-a említette számukra fontos tényezőként az elérhető lokális vagy EU-s támogatásokat és ösztönzőket, vagyis befektetői szemszögből sokkal nagyobb súlya van a rendezett jogi környezetnek és a kedvező adórendszernek” – tette hozzá Gerendási Péter.
