A disztribúciós folyamatok hatékonnyá tételében alkalmazott technológiák és menedzsmenteszközök általános vizsgálata során alacsony-közepes elterjedtségi szint volt jellemzõ – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem Logisztika és Ellátási Lánc Menedzsment Tanszékén készült kutatásból.
A vállalati mintát két csoportra osztva az elsõbe 26 fejlett disztribúciós menedzsmentgyakorlatot folytató cég került. Ez a kör különösen jó eredményeket ért el az információáramlást segítõ eszközök használatának gyakoriságában, de a teljesítménymenedzsment esetén is. Az anyagáramlás támogatására azonban még ezek a vállalatok sem használják ki teljes mértékben azt, hogy milyen sokoldalú a megosztott információ, mennyi mindenre lehet azt alkalmazni, ha tudatosan használják és dolgozzák fel, valamint, hogy az alkalmazott teljesítménymenedzsment- eszközök jó átláthatóságot biztosítanak és visszacsatolást adnak a disztribúciós folyamatban együttmûködõ partnerek tevékenységérõl. A másik vállalati csoportba került 26 cég nagyon fejletlen a disztribúciós folyamataik támogatásában, jellemzõen elmarad a fejlett csoport színvonalától.
Az információmegosztás technológiai háttere alacsony és a megosztott adatok tranzakcióorientáltak, azaz nem segítik az értékesítési lánc mentén együttmûködõ vállalatok közös elõregondolkodását. Ennek következtében a teljesítménymenedzsment, a folyamatok átláthatósága is csak közepes, alacsony fokú. A csoport vállalatai ennél még kevésbé jártasak az anyagáramlást támogató technológiák és eszközök alkalmazásában és a vevõk rugalmas kiszolgálását lehetõvé tevõ megoldások adaptálásában. A kutatás szerint a vállalati méret és a külföldi tulajdonos kedvezõen hat arra, hogy a kiforrott vállalati szervezet erõforrást fordítson a hatékony mûködtetés elérésére, a külföldi háttér pedig bevált megoldások hazai adaptálását teszi lehetõvé. A disztribúciós gyakorlatra azonban nem lehet csak az iparág típusából következtetni.
A kapott eredményt a kutatók azért tartják jelentõsnek, mert a kiemelkedõen jó összetételû vállalati mintában is két, élesen eltérõ fejlettségû disztribúciós gyakorlat tapasztalható. Nagyon mély a szakadék azon cégek között, amelyek tudatosan invesztálnak az információmegosztásba, és erre ráépülve átláthatóságot teremtenek a teljesítményelemzési eszköztár alkalmazásával és kisimítják (bár e téren még van hová fejlõdni), és azok között, amelyek még ezek kifejlesztésében az út elején járnak, vagy megpróbálják folyamataikat ezek nélkül menedzselni.
A fejlett vállalati csoport nemcsak a vizsgált disztribúcióoldali menedzsmenteszközöket és -technológiákat alkalmazza magasabb szinten, hanem a vevõkiszolgálásban elért teljesítménye is jobb. Ezt a két csoportban hat tényezõ szerint (ár, mûködési költségek, termékminõség, a kiszolgálás mennyiségi és idõbeli pontossága, valamint a vevõi igényekre való rugalmas reagálás képessége) értékelte a kutatás. Az ötfokozatú skálán mért eredmények szerint a fejlett disztribúciós megoldásokat alkalmazó vállalati csoport minden tekintetben meghaladja a fejletlen teljesítményét, de árban, mûködési költségekben és a vevõi elvárásokra való rugalmas reagálás képességében statisztikailag is kimutathatóan jobb eredményt ért el.
A kutatás készítõi legfontosabb eredménynek azt tartják, hogy feltárta a jelenlegi disztribúcióoldali menedzsmentgyakorlatot, rámutatott a hiányosságokra, a fejlõdés lehetséges irányaira. Továbbá felhívja a vállalati szakemberek figyelmét a tudatos értékesítésilánc-menedzsment fontosságára és arra a széles eszköztárra, amely rendelkezésükre áll, ha fejleszteni akarják láncuk mûködését. Hiszen ezen eszközök alkalmazása révén szignifikánsan magasabb vevõkiszolgálási teljesítményt érhetnek el, és ez komoly versenyelõny forrása is lehet.
