Az intermodalitás növelésén és a veszélyes anyagok szállításának összehangolásán dolgoznak szakembereink
A vasúti és belvízi hajóutak jobb kihasználása és a környezetkímélõ szállítás vonzerejének növelése a cél a hazai részrõl a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) és a BILK Kombiterminál Zrt. közremûködésével megvalósuló uniós Flavia projektnek – mondta el lapunknak Doór Zoltán, az MLE elnöke. Fõ célkitûzés a kelet- közép-európai térség (CEE) és a Fekete-tenger, valamint a Selyem út legrövidebb kapcsolatának, a TEN-T hálózat Rotterdam és Constanta közötti X. folyosó folyamatainak, az infrastruktúrának és a szabályozásnak a megismerése, az anyagáramlás javítása.
Az érdekelt országok – Német-, Lengyel-, Cseh-, Magyarország, Ausztria, Szlovákia és Románia – célja az akadályok és a szûk keresztmetszetek feltárása alapján a térséget a folyosó teljes hosszában átfogó, közös megoldások keresése, a szükséges jogi és szabályozási feltételek megteremtése. A szakember szerint gondolkodásbeli változást igényel annak felismerésére, hogy egy komplex rendszer jó mûködése a részrendszerek összehangolásán múlik, és ebben az egyik résztvevõ elõnye nem jelenti automatikusan a másik hátrányát. Széles körben elterjedt tévhit, hogy elõnyös geopolitikai helyzetünk megkerülhetetlenné teszi az országot a logisztikában. Ez az elképzelés rövid távon is kérdéses, stratégiai távlatokban pedig biztosan nem állja meg a helyét. Ezért tenni is kell! Arra kell törekedni, hogy megállítsuk az anyagáramlást, s valamilyen hozzáadott értékkel gazdagítva bocsássuk ismét útjára. A piaci résztvevõk az infrastruktúra minõsége – út- és vasúthálózat, folyók hajózhatósága –, a szállítás költsége és megbízhatósága alapján választják ki a szállítókat. A megkerülhetetlenség mítosza szomorú cáfolatának nevezte Doór Zoltán, ahogy a záhonyi átrakó – hosszú évekig beváltan mûködõ, most kihasználatlan – kapacitását átvette az orosz érdekeltséggel mûködõ szlovákiai Dobra átrakója.
A „konkurencia vagy kooperáció” kérdést az adott helyzet ismeretében, állami és vállalati szinten kell úgy megválaszolni, hogy a logisztikai stratégia alkalmazása ütõképes ágazati fejlõdéshez vezessen. Nem az az elsõdleges, hogy általában többet fordítsunk közlekedésfejlesztésre, hanem hogy milyen struktúrában, milyen módon kell a közlekedési hálózatot az ellátandó feladatra alkalmassá tenni. Fejleszteni, koordinálni, egységesíteni csak a piac tapasztalt, hátteret ismerõ, vállalkozói szemléletû résztvevõinek bevonásával érdemes, akik nyitottak arra, hogy gondos mérlegelés és a hazai viszonyokra történõ adaptálás után átvegyék a más országokban már kipróbált és bevált módszereket, a jó hazai tapasztalataikat pedig megosszák. A Flavia projekt során e célból minden résztvevõ bemutat egy „best practice” esettanulmányt. Az MLE a logisztikai munka mellett – melyet a BILK Kombiterminál gyakorlati szakembereivel együtt végez – a teljes projekt kommunikációs és információs rendszeréért is felelõs. Cél, hogy a félévenként megjelenõ elektronikus Newsletter mellett fórumokon és workshopokon ismertesse a projekt eredményeit, s megkapja a piac aktív visszajelzését a kitûzött irány helyességérõl.
