A tanulmány 2016 végén született meg, és igaz, rohanó világunkban gyorsan elévülnek az információk, az ebben rejlő gondolatok, folyamatok ma – talán – még aktuálisabbak. Ha belegondolunk, a telematika, az automatizálás, a robotika, önjáró és – hamarosan – öntöltő járművek, elektromos autók, haszonjárművek, Big Data, 3D nyomtatás, Ipar 4.0, IT megoldások százai teszik ma is aktuálissá ezt az elemzést. A tanulmányt 6 részben jelentetjük meg heti ütemezéssel. (A szerk.)
A szállítmányozás mintegy 150 éves múltra tekint vissza. Az elmúlt évtizedben ugyanakkor a digitalizáció – csakúgy, mint a gazdaság, és különösen az ipar más területein – a szállítmányozásban is jelentős teret hódított. Gondoljunk csak a megrendelésektől az árukövetésen át a fuvarbörzéken keresztül a szállítólevelekig vagy az elszámoló rendszerekig tartó újításokra! Jelen tanulmány célja, hogy áttekintse a digitalizáció szállítmányozásban játszott szerepét, annak eddigi történetét, kihasznált és igénybe nem vett lehetőségeit, illetve jövőbeli várható tendenciáit.
„A jövő gépei nem üzemanyaggal, hanem adattal működnek majd.”
(Jack Ma, a kínai Alibaba internetes kereskedelmi portál alapítója)
2, A szállítmányozási folyamat egyes részelemei és azok lehetséges digitalizációja (Természetesen egyes feladatok nem feltétlenül az összes részelemet tartalmazzák: ettől eltérően azok lehetnek bonyolultabbak és egyszerűbbek is.)
Álláspontom szerint a szállítmányozás folyamata – a digitalizáció szempontjából – az alábbi részelemekre bontható (a lebonyolítás sorrendjében):
- Beszerzés (A folyamat 1. és 2. pontjában foglaltak gyakran felcserélődhetnek.)
- A lehetséges részszolgáltatások beszerzése.
- A lehetséges részszolgáltatások beárazása.
- Értékesítés
- A futamidőknek az ügyfél részére történő összeállítása.
- Az igényelt szolgáltatások tekintetében beállt változások kommunikációja a megbízó felé.
- Megrendelés
- Rakhelyfoglalás és –könyvelés.
- A megrendelés adatainak feldolgozása, tárolása és továbbítása.
- A megrendelés végrehajtásával kapcsolatos értesítések továbbítása a megbízó felé.
- Végrehajtás
- Készlet-elérhetőség vizsgálata.
- Áru- vagy szállítmánykövetés.
- Az áru- és szállítmánykövetés adatainak feldolgozása, tárolása.
- Ügyfélkapcsolat
- Végrehajtási jelentések.
- Esetleges időközbeni változások kezelése.
- Dokumentumok kezelése.
- Pénzügyek
- Számlázás
- Fizetés
- Egyebek
- Emisszió-kalkuláció
- Statisztikai riportok
A feladatok egy jó részét ma még mechanikusan (analóg módon) végzik: A diszponens ellenőrzi a közlekedési információkat, az időjárás-előrejelzést, illetve minden egyéb információt, amit figyelembe kell, hogy vegyen, például a kikötői terminálok és a határátkelők forgalmát. Az egyes valós idejű adatok elszórtan rendelkezésre állnak ugyan, de hiányzik, hogy átlátható legyen az egész. Főleg a szállítási lánc kezdete és vége „elhanyagolt”: A szállítások kezdeti tervezése már nagymértékben automatizált, de a hosszú és/vagy kritikus útszakaszokon a diszponens idejének több mint fele arra megy el, hogy reagáljanak a hibajelentésekre, és az előre megtervezett utak alternatíváit keresgessék. (Lützen, 2016)
De térjünk ki az egyes résztevékenységekre. A beszerzés, így a lehetséges részszolgáltatások beszerzése, valamint azok beárazása – tapasztalataim szerint – legfeljebb annyiban digitalizált, hogy annak végrehajtásához e-mailen keresztüli kommunikációt vesznek igénybe. Nincsenek, vagy csak elszigetelten léteznek olyan standardizált, automatikus beszerzési rendszerek, melyek folyamatosan frissítik mind a rendelkezésre álló kapacitásokra vonatkozó adatokat, mind pedig annak díjait. Az értékesítési folyamatok tekintetében továbbra is fontos a személyes kapcsolattartás mind a megbízói, mind az alvállalkozói oldalon. A digitalizáció egy talán fejlettebb stádiumát mutatja a gyűjtőszállítmányozás területén a lehetséges futamidők összeállításának automatizálása és az ügyfél részére történő összeállítása. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy ezek tervezésének előkészületei még mindig jórészben manuálisan történnek, és csupán maga a frissítés, és a megbízó részére történő rendelkezésre bocsátás történik digitális úton.
Az igényelt szolgáltatások tekintetében beállt változások kommunikációja a megbízó felé szinte csak a legkivételesebb esetben történik gép-gép kapcsolat által. Ez a részfolyamat továbbra is manuális beavatkozást igényel. A megrendeléshez kapcsolódó elemek, így rakhelyfoglalás és –könyvelés, a megrendelés adatainak feldolgozása, tárolása és továbbítása, valamint a megrendelés végrehajtásával kapcsolatos értesítések a megbízó felé szintén csak annyiban tekinthető digitálisnak, amennyiben a kapcsolattartás módja nem papíralapon vagy telefonon történik. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy az utóbbi években jelentős mértékben hódítanak teret a standardizált EDI kommunikációk által nyújtott lehetőségek, melyek jellemzően – annak költségigényessége miatt – nagyobb volumenű és rendszeres megbízások esetére kínálhatnak alternatívát. A végrehajtás részeként a készletelérhetőség vizsgálata viszont jellemzően digitális úton történik, ahogyan az áru-, vagy szállítmánykövetés, és azok adatainak feldolgozása, tárolása is. Ezekben nagyrészt a GPS (Global Positioning System) technológiája, illetve az egyre gyorsabban terjedő felhő alapú (cloud) szolgáltatások játszanak kulcsszerepet. A végrehajtási jelentések jó részének előállítása is már gép-gép kapcsolatban történik, habár még mindig gyakori a manuális utánkövetés vagy adatmódosítás. Az egyes meghiúsulási okok (reason-code) besorolása viszont már jellemzően előre meghatározott és digitálisan kezelt osztályozások alapján zajlik. A pénzügyek bonyolítása ellenben már szinte kizárólag automatikusan történik: az e-számlák kiállításától, megküldésétől, kiegyenlítésétől a könyvelésig bezárólag. Jórészben ugyanez igaz a statisztikai riportok összeállítására is.
De van még teendő: az Európai Unióban 16,5 millió autó elszállításához az autógyártóknak 33 millió oldalnyi dokumentumot kell előállítaniuk az elektronikus dokumentumokra vonatkozó standardok hiánya miatt – hívta fel a figyelmet az ECG szakági szövetség a problémára. Az Unió még nagyon távol áll a logisztika hatékony digitalizációjától: Ugyan vannak törvényi keretek az elektronikus dokumentumok használatával kapcsolatban, de a tagállamok egyelőre „összezárnak” a digitalizációval szemben. (dvz.de, 2016.04.28.)
Az előző rész: dr. Vásárhelyi Árpád: A digitalizáció szerepe a szállítmányozásban 1
A következő rész: dr. Vásárhelyi Árpád: A digitalizáció szerepe a szállítmányozásban 3
